A római polgárok szórakoztatásának fontos eleme volt a Colosseumban rendezett műsor, amelyben állatviadalokat, délben - pihenésként - kivégzéseket, délután pedig gladiátorjátékokat tekinthetett meg a nép. A műsor véres, brutális és kegyetlen volt: állatok és emberek százai haltak meg egy-egy ilyen napon.
Az embert évezredek óta lenyűgözi az erőszak. De vajon honnan erednek a véres gladiátorjátékok? Kik voltak azok, akik az arénákban megküzdöttek egymással? Milyen életkilátásai voltak egy harcosnak? És vajon milyen életre, szexre, szerelemre számíthatott egy gladiátor?
A húsvéti ünnepkör kapcsán újra meg újra felvetődik a kérdés: Jézus tényleg létezett? Valóban volt egy olyan történeti személy, aki Palesztina földjét járva tanított, keresztre feszítették és feltámadt? Mi a történeti valóság?
A rádió, a tévé és az internet feltalálása óta a reklámok özöne kiégeti a retinánkat. Na de hogyan kínálták, hirdették a portékáikat az ókori római boltosok, kocsmárosok? Hogyan jutottak el a politikai hírek az egyszerű polgárokhoz?
Nehéz elhinni, de a római nők mai társaikhoz hasonlóan gondosan szőrtelenítettek, sminkeltek, ápolták az arcukat és a hajukat. Komoly sminkkészletük és parfümös üvegcséik voltak, és kifejezetten nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy mindig finom illat lengje körül őket. Bár, amiket magukra kentek, attól egy mai nő, bizony fintorogna...
A rómaiak jól épített utakon közlekedtek, vízvezetékeket, szennyvízcsatornákat építettek, feltalálták a ma is használatos fűzött könyvet, újságot és naptárt szerkesztettek. Vajon hol tartanánk ma, ha a barbárok nem rohanják le a birodalmat, és nem pusztítják el a római civilizációt?
Húsvét közeledtével egyértelműnek vesszük, hogy mindent tudunk a keresztények legnagyobb ünnepéről. De vajon tényleg így van? Azt például tudod, hogy miért feszítették keresztre Jézust? Milyen indokokkal és kik mondták ki a halálos ítéletet? Kevesen tudják például, hogy Jézus elítélése igazi koncepciós per volt.
Szilveszter estéjén a nagy pezsgőzős vidámságban eszünkbe se jut, hogy ezen a napon a keresztény egyház egyik szentjének a neve napját is ünnepeljük: I. Szent Szilveszterét. Szilveszter pápa Nagy Konstantin kortársa volt, és egészen elképesztő történeket meséltek róla évszázadokon keresztül.
Iskolába járni nem csak manapság fárasztó meló, az volt már az ókorban is. Sőt nem csak fárasztó, de néha bizony fájdalmas dolog is volt. Nézd meg, hogyan nevelte a gyerekeit egy hódító, nagyratörő birodalom!
Egy-egy történelmi nevezetesség látogatása során mindig felmerült bennem, hogy szép ez a sok szoba, de vajon hol végezték szükségleteiket a hajdani lakók. És vajon mit használtak az alfelük megtisztítására? Ezekről a dolgokról a történelemkönyvek szemérmesen hallgatnak.