Minden valamirevaló római kori romvárosban mutogatják a hely fürdőjét. Amit látunk: térdig érő romok, néhány vízvezetékcső maradványa, jobb helyeken még a padlófűtés romjai is látszanak. Egy jó idegenvezető nélkül nehéz elképzelni, hogy milyen zajos, mozgalmas élet zajlott a fürdőkben kétezer évvel ezelőtt.
Azt gondolhatnánk, hogy a turistáskodás minimum 19. századi találmány. De nem így van! A kíváncsiság már az ókor emberét is arra késztette, hogy felkeressen távoli nevezetességeket, pihenni, gyógyulni utazzon messzi fürdőkbe. Az ókori rómaiak gyakran keltek útra - akár utazási irodák szervezésében -, és útjuk során idegenvezetők, útikönyvek segítették őket.
A római polgárok szórakoztatásának fontos eleme volt a Colosseumban rendezett műsor, amelyben állatviadalokat, délben - pihenésként - kivégzéseket, délután pedig gladiátorjátékokat tekinthetett meg a nép. A műsor véres, brutális és kegyetlen volt: állatok és emberek százai haltak meg egy-egy ilyen napon.
Az embert évezredek óta lenyűgözi az erőszak. De vajon honnan erednek a véres gladiátorjátékok? Kik voltak azok, akik az arénákban megküzdöttek egymással? Milyen életkilátásai voltak egy harcosnak? És vajon milyen életre, szexre, szerelemre számíthatott egy gladiátor?
A húsvéti ünnepkör kapcsán újra meg újra felvetődik a kérdés: Jézus tényleg létezett? Valóban volt egy olyan történeti személy, aki Palesztina földjét járva tanított, keresztre feszítették és feltámadt? Mi a történeti valóság?
A rádió, a tévé és az internet feltalálása óta a reklámok özöne kiégeti a retinánkat. Na de hogyan kínálták, hirdették a portékáikat az ókori római boltosok, kocsmárosok? Hogyan jutottak el a politikai hírek az egyszerű polgárokhoz?
Nehéz elhinni, de a római nők mai társaikhoz hasonlóan gondosan szőrtelenítettek, sminkeltek, ápolták az arcukat és a hajukat. Komoly sminkkészletük és parfümös üvegcséik voltak, és kifejezetten nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy mindig finom illat lengje körül őket. Bár, amiket magukra kentek, attól egy mai nő, bizony fintorogna...
A rómaiak jól épített utakon közlekedtek, vízvezetékeket, szennyvízcsatornákat építettek, feltalálták a ma is használatos fűzött könyvet, újságot és naptárt szerkesztettek. Vajon hol tartanánk ma, ha a barbárok nem rohanják le a birodalmat, és nem pusztítják el a római civilizációt?
Húsvét közeledtével egyértelműnek vesszük, hogy mindent tudunk a keresztények legnagyobb ünnepéről. De vajon tényleg így van? Azt például tudod, hogy miért feszítették keresztre Jézust? Milyen indokokkal és kik mondták ki a halálos ítéletet? Kevesen tudják például, hogy Jézus elítélése igazi koncepciós per volt.
Szilveszter estéjén a nagy pezsgőzős vidámságban eszünkbe se jut, hogy ezen a napon a keresztény egyház egyik szentjének a neve napját is ünnepeljük: I. Szent Szilveszterét. Szilveszter pápa Nagy Konstantin kortársa volt, és egészen elképesztő történeket meséltek róla évszázadokon keresztül.