Budapest

Séta Budapesten 1956 októberében

1956 októberének végén Budapest utcáin sétálni nem volt túl biztonságos. Most azonban egy képzeletbeli sétára hívlak a romos épületek, a golyózáporok nyomait viselő falak, a felborított járművek, a kenyérért sorba álló lódenkabátos budapestiek közé. Mert életveszély ide vagy oda, a kíváncsi polgárok bizony kimerészkedtek azokra az utcákra, ahol éppen a diktatúra ellen küzdöttek a pesti srácok.

Így dolgoztak a tolvajok a századfordulós Budapesten

Az 1900-as évek elején a szépülő, fejlődő Budapestnek megvoltak a maga árnyoldalai is. Az egyre élénkebben nyüzsgő nagyváros kitűnő megélhetést biztosított a csibészeknek és tolvajoknak is, akik loptak az utcán, a kávéházakban, belopóztak a lakásokba és a szállodai szobákba is. Sőt olyan is volt, hogy egy egész házat elloptak!

Ezt ettük a szocialista érában

A gulyáskommunizmus éveire a többség úgy emlékszik vissza mint az olcsó kenyér és a kétforintos krumplislángos időszakára, amikor mindenki kedvére jóllakhatott. Lehet, hogy a Kádár-korszak végére ez tényleg így alakult, ám az 1945 utáni első két évtizedben sokaknak nem jutott sem menyiségében, sem minőségében elegendő élelem az asztalára.

Cukrászdák a monarchiabeli Budapesten

Sokan és sokat beszéltek már a békebeli Budapest kávéházi életéről, ám sajnos nagyon kevés szó esik arról, hogy hasonlóan élénk társasági élet folyt a korszak elképesztően színvonalas cukrászdáiban. A Ruszwurm, az Auguszt és a Gerbaud cukrászdában olyan gyönyörű és finom volt a sütemény, a fagylalt, olyan kifinomult a berendezés és a kiszolgálás, hogy a társadalom legfelsőbb körei számára is sikk volt itt megjelenni.

Az elhurcolt magyar műkincsek nyomában

Mindenki hallott már a híres Aranyvonatról, amelyen a nyilasok próbálták nyugatra menekíteni a Magyar Nemzeti Bank teljes aranykészletét és a zsidóktól összeharácsolt vagyont. Kevesebben tudnak azonban arról, hogy a zsidók műkincseinek egy másik fontos része, illetve a Szépművészeti Múzeum legjelentősebb darabjai is útra keltek 1945 tavaszán nyugat felé.

Furcsa fürdőzési szokások régi korokból – így mosakodtak őseink

Amikor történelmi témájú filmet nézünk, elámulunk a csodás ruhákon, a kastélyok fényűző luxusán, a hölgyek pompás hajkölteményein. Ám hálát adhatunk azért, hogy a filmek a korabeli szagokat nem közvetítik. Ugyanis az előttünk járó nemzedékek egészen másként értelmezték a tisztaság fogalmát mint mi. És ennek bizony igencsak szagos következményei voltak.

Majdnem meghiúsult a forradalom? Elképesztő dolgok a nemzeti ünnepről

Minden iskolás gyerek ismeri március 15.-e történetét. Kívülről tudjuk a Nemzeti dalt, a műveltebbek talán még a 12 pontból is fel tudnak mondani néhányat. A forradalom emberi arca azonban ismeretlen. Például az, hogy egy dadogós szónok miatt majdnem befuccsolt a forradalom, hogy Petőfi nem is szavalt a Nemzeti Múzeumnál, és hogy ez az egyetlen forradalom a történelemben, ahol a tömeget délben hazaküldték ebédelni.

A Rigó Jancsi igaz története

Köztudott, hogy a dobos tortát Dobos C. Józsefről, a palacsintát pedig Gundel Károlyról nevezték el. De vajon hogyan kapta a nevét a csokis sütemény a botrányos hírű cigányprímásról, Rigó Jancsiról?

Ezt írták a lapok 1930. február 1-jén

Most egy kis időutazásra hívlak. Gyere, üljünk be mondjuk a New York kávéházba, közvetlenül Kosztolányi és Karinthy asztala mellé, és lapozzuk át azokat az újságokat, amelyeket az írók épp az imént tettek le! Pontosan 88 évet utazunk vissza az időben. 1930. február 1-je, szombat van.