20. század

Ilyen volt arisztokraták gyerekének lenni

Filmekben, regényekben látható, olvasható, hogy mennyire másként nevelődtek a főúri gyerekek, mint szegényebb társaik. Nem szenvedtek hiányt ételben, italban, neveltetésben. De vajon tényleg jobb soruk volt, mint a parasztgyerekeknek?

Élet a csillagos házakban

1944 júniusától kezdve a budapesti zsidókat ún. csillagos házakba, majd később a gettóba költöztették. A korszak túlélői (akik akkoriban gyerekek voltak) arról mesélnek, hogy amennyire lehetett,  próbálták hasznosan tölteni az idejüket.

Mitől volt hatásos a náci propaganda?

Régóta foglalkoztatott a kérdés: mitől lehetett sikeres egy olyan őrültnek látszó vezér, mint Hitler? Mivel nyerte meg magának a németek milliót? A dolog természetesen nagyon sok tényezőből áll, de fontos eleme a propaganda.

A legendás Gundel

A Gundel név több mint száz éve fogalommá vált nem csak Budapesten, hanem szerte a nagyvilágban. De vajon hogyan épített ki ilyen lenyűgöző hírnevet ez a család?

Gyógyfürdőzés a Monarchiában

A 19-20. század fordulóján a középosztálybeliek életének fontos részét alkotta az évi 4-6 hét fürdőzés a Monarchia valamelyik divatos fürdőhelyén. De vajon ezek a hölgyek, urak mivel töltötték az idejüket a pihenés alatt?

A Vörös Hadsereg és a megerőszakolt nők százezrei

1945-ben a Magyarországra érkező Vörös Hadsereg katonái elképesztő brutalitással tömegesen erőszakolták meg a nőket. Erről aztán sem az áldozatok, sem az elkövetők nem beszéltek évtizedekig. Persze nem is lehetett, hiszen a "felszabadító" szovjet hadseregről csak hálatelt szívvel illett beszélni.

Magyarok, akik segítettek a Gulágra hajtani honfitársaikat

Ahogy a magyar zsidók koncentrációs táborba terelése sem valósulhatott volna meg a magyar hatóságok közreműködése nélkül, úgy a malenkij robotra küldendő emberek begyűjtése sem történhetett meg magyar együttműködés nélkül. De vajon kik voltak azok, akik a szovjet hatóságokkal együttműködve segítették az összeírást, összegyűjtést?

Így nézett ki a “modern nő” az 1920-30-as években

Az első világháború után nyugat-európai mintára Budapesten is megjelent a modern nő: aki eldobta a fűzőt, diétázott, teniszezett, úszott, sminkelte magát, és ne adj' isten, még rúzst és körömlakkot is használt. Szépségét pedig a korzón és a tengerparton csillogtatta, és nagy örömmel járt divatbemutatókra, ahol manökenek mutatták be számára a legújabb, legmodernebb ruhadarabokat.

Az 1944/45-ben elhurcolt magyar javak

A II. világháború végnapjaiban a németek és a nyilasok szorosan együttműködve pakolták különféle járművekre a magyar üzemek, gyárak felszerelését, a műkincseket, a Nemzeti Bank és az elhurcolt, gettóba kényszerített zsidóság vagyonát. Fejvesztve csomagoltak, és ezerszámra küldték a vasúti vagonokat, teherautókat magyar vagyonnal megrakodva nyugatra. A legtöbb jármű Ausztriában, Németországban akadt el, amikor a szovjetek vagy nyugati szövetségeseik lefoglalták ezeket. A háború után évtizedekig tartó küzdelem volt, hogy az elhurcolt javak egy részét visszaszerezze a magyar állam.

6 érdekesség, amit biztosan nem tudtál Rákosi Mátyásról

Az egyik legkártékonyabbnak tartott magyar politikus, akiről a legtöbbet a róla elnevezett korszakban elkövetett szörnyűségeiről tudunk. De milyen volt magánemberként? Miért vált elkötelezett kommunistává? Mitől lett olyan paranoiás, hogy még a saját párkatonái között is ellenségeket keresett?