2017. június

Brutális gyereknevelés a középkorban

Ha valaki túlélte a születését, nem halt bele a csecsemőgondozás durvaságába, a járványokba, a gyerekbetegségekbe, a szülői felügyelet hiányába, az később viselhette szülei, tanárai, mesterei ütlegeit. Így nézett ki egy középkori gyerek élete.

Főváros születik

1873-ban Buda, Óbuda és Pest városának egyesülésével Magyarországnak új fővárosa lett. De vajon milyen volt az élet a régi fővárosban? Meddig terjedt a város, hogyan jöttek létre olyan fontos városi "intézmények" mint a vízvezeték, gázvilágítás, csatornázás? Hogyan jött létre a korszak "BKV-ja", az omnibusz-hálózat?

Így nyaraltak és fürdőztek a Monarchiában

A nyaralás az úri közönség életéhez már a Monarchia idején is hozzátartozott. A család kiköltözött vidékre, a Budapest környéki falvakba, a Balatonhoz, vagy néhány hétre gyógyfürdőbe vonultak a Tátrába, esetleg Erdélybe. Vitték a pereputtyot: gyereket, cselédet, csak éppen az úr maradt otthon dolgozni. Olyan cikinek számított otthon tölteni a nyarat, hogy ha egy családnak nem volt pénze, inkább otthon maradtak, lehúzták a redőnyöket, napokig bujkáltak, de elhíresztelték, hogy valójában nyaralnak.

Így utaztak a magyarok a 15. században

Nyakunkon a nyár, és vele együtt az utazások szezonja. De vajon hogyan utaztak magyar eleink a 15. században? Útra keltek ők is a meleg beköszöntével? Akadt olyan ember, aki feltarisznyázta magát, hogy idegen országokat látogasson?

Az első áruházak Pesten

A plázák világában nehéz elképzelni, hogy mekkora változást hozott az emberek életében, amikor a kisboltok és bazárok mellett megjelentek az első áruházak Pesten. A kortársak számára az áruház csillogó-villogó világa a mennyországnak számított, és még azt is feledtette a vásárlókkal, hogy itt nem lehetett többé alkudni, és a frissen vásárolt konfekcióruha a másnapi színházi előadáson visszaköszönhetett a szomszéd páholyból.