2017. október
Luther, az egykori szerzetes számos iratában ostorozta a papi nőtlenséget, és dicsérte a házasságot - miközben ő maga még úgy élt mint egy szerzetes. Csakhogy egy napon szökött apácákat szállító szekér állt meg a háza előtt, és az egyik hölgy elhatározta, hogy ő bizony a reformátor felesége lesz. Gondolatait tett követte, és a Luther házaspár hamarosan óriási háztartást rendezett be abban a kolostorban, ahol Márton doktor szerzetesként élt korábban. A kiugrott szerzetes és a szökött apáca házassága óriási port kavart akkoriban.
A Fehér Ház arról híres, hogy az elnökök és családjaik négy-nyolc évre ide költöznek, majd mandátumuk letelte után átadják a helyüket a következő elnöki családnak. A Háznak azonban mégis vannak állandó lakói: komornyikok, szobalányok, virágkötők, konyhai dolgozók, takarítók, technikai munkatársak. Elnökök jönnek-mennek, ám ők maradnak. Ők a Fehér Ház "állandó, láthatatlan lakói".
Amikor az 56-os forradalomról pergő filmkockákat nézzük, látunk mosolygó, lelkesen skandáló lányokat a 23-i tüntetésen, és a harcosokról, pesti srácokról szóló filmekben is feltűnnek fegyvert szorongató nők. Ezek alapján úgy tűnik, mintha a forradalomban a nők is aktívan részt vettek volna. Pedig a látszat csalóka. A nők többsége azokban az októberi napokban otthon ült, szorongva várta a férjét, gyerekét, sebesülteket ápolt, vagy éppen sorban állt kenyérért. A forradalomban aktív szerepet vállaló nők száma meglehetősen alacsony.
Egy tisztességes úrinőnek millió öltözködési és viselkedési szabályt kellett észben tartania. Ezek megszegése ugyan semmiféle törvényben rögzített fenyítéssel nem járt, viszont annál súlyosabb büntetést jelentett, hogy a szabályszegőt az úri társaság megszólta, rosszabb esetben kiközösítette. Nézzük meg most az 1870-1880-as évek öltözködési szabályait!
A 19. század embere roppant erkölcsösnek tűnik innen a 21. századból nézve. Ám a bonyolult illemszabályok és erkölcsi törvények látszata mögött hallgatólagosan mindenki tudomásul vette a házasságtörést. A lényeg csak az volt, hogy a látszat ne sérüljön, és maradjon minden titokban. Ellenkező esetben a társaság kitaszította a kevésbé ügyes házasságtörő nőket, és mindenki csendben fohászkodott, hogy mindez ővele meg ne essen.
Diderot Az apáca című regénye igen lesújtó képet fest a zárdák világáról. De vajon tényleg hatalommániás, leszbikus apácafőnöknők irányították a középkori rendházakat? Egyáltalán mi késztetett bárkit is arra, hogy az életét feladva zárdába vonuljon, engedelmességet és szüzességet fogadjon? Tényleg olyan szörnyű volt az élet apácaként?