Ma se könnyű orvost választani, és ma sincs száz százalékos garancia arra, hogy jó kezekbe kerül az ember, ha megbetegszik. Gondolj bele, mennyivel kiszolgáltatottabbak voltak eleink azokban az időkben, amikor a legnépszerűbb gyógymód az érvágás volt, és a betegek inkább fordultak a falusi füvesasszonyhoz mint a tanult orvosdoktorhoz! Na, de kik és hogyan gyógyítottak a a 17-18. századi Magyarországon?
Forrás: Fortepan
A papirusztekercses “könyvek” után a kódexek megjelenése kábé akkora újítás volt mint a digitális adatrögzítés megjelenése a 20. században. De vajon kik és hogyan készítették ezeket a gyönyörűen illusztrált, vaskos, nehéz és rettenetesen drága könyveket?
Köztudott, hogy Mária Teréziának és férjének, Ferenc Istvánnak tizenhat gyermeke született: 11 lány és 5 fiú. De vajon hogy zajlott egy szülés a császári palotában, és hogyan a parasztkunyhóban?
Ha szereted a Monarchia világát és a krimit, akkor Frank Tallis: Gyilkos illúziók című könyvét kedvelni fogod. Adva van egy megoldhatatlannak tűnő gyilkosság, cseppnyi miszticizmus, pszichoanalízis, egy detektív és rengeteg gyanúsított. A helyszín pedig a századfordulós Bécs, macskaköves utak, omnibuszok, kávéházak és a hamisítatlan bécsi fekete.
Ha te is nagy rajongója vagy a kerek, a hosszú, a szögletes, a gömbölyű és a lyukas csokoládénak, akkor vedd fel a bakancslistádra a Szamos Csokoládémúzeumát, ahol egy csokoládétúra keretében mindent megtudhatsz kedvenc édességed készítéséről és történetéről. Mert XIV. Lajos óta Európa apraja-nagyja Gombóc Artúr módjára rajong a forró csokiért, a táblás csokiért, a pralinéért és a bonbonért.
Amikor egy mai könyvtárban sétálunk, nem gondolunk bele, hogy ezt már az ókori rómaiak is megtehették. Csak ők tógában, szandálban sétálgattak a korabeli könyvszekrények között, és hosszú papirusztekercseket emeltek le a polcokról, amelyek néha a tíz méter hosszúságot is elérték. És már akkor is léteztek “könyvkiadók”, amiket akkoriban másolóműhelynek hívtak.
