A szocialista idők divatja nem az eleganciája miatt kerül be a divattörténetbe. Aki átélte ezt az időszakot, még jól emlékszik a konfekcióipar silány minőségű egyendarabjaira, az iskolában is viselt mackónadrágokra, iskolaköpenyekre, az idősebb asszonyok otthonkáira, és a munkás szakik fején pompázó micisapkákra.
Hölgyek 1958 – Forrás: Fortepan
1944 előtt a zárt közösségekben élő zsidók többsége nagy gondot fordított a kóser étkezésre. De vajon mi számított kóser táplálkozásnak egy hitét gyakorló zsidó számára?
Már a két világháború között is mindent elkövettek a nők, hogy sokáig megőrizzék a fiatalságukat és ezért nem egyszer még kellemetlen kozmetikai eljárásoknak is hajlandók voltak alávetni magukat. Ekkoriban már sok olyan krém, kozmetikai kezelés létezett, amelyet ma is ismerünk, de léteztek olyan eljárások is, amelyek kifejezetten károsították az egészséget.
A mikve, a zsidók rituális fürdője a nem zsidó lakosság számára mindig valami különleges, titokzatos világnak tűnt, mivel erről nem tudtak semmit. A vallási szabályok szerint keresztények oda nem léphettek be, a zsidók pedig általában nem beszéltek arról, hogy mi történik ott. Kukkantsunk be egy kicsit az elzárt falak közé, nézzük meg, hogyan használták a mikvét a zsidók a 19-20. században!
Forrás: Fortepan
A történelemkönyvek a háborús eseményeket, évszámokat rögzítik, és alig beszélnek arról, hogy az első világháborúban hogyan éltek az emberek a hátországban. A tankönyvekben nem esik szó arról, hogyan változott a divat, miről szóltak a reklámok, színdarabok, mozifilmek, és hogyan változott a gyerekek élete.
Forrás: Fortepan
1945 után az országot megszálló szovjet csapatok több százezer magyar állampolgárt fogtak el és szállítottak munkatáborokba. Nem igen volt olyan magyar család, ahonnan ne vittek volna el valakit. A fogságból hazatérőkre a kommunista rezsim hallgatást parancsolt, és persze a kínszenvedések túlélői nem is szívesen elevenítették fel az emlékeiket. A magyar fogolyügy körül még ma is sok a félreértés, félinformáció.
Forrás: Fortepan
