Sokan tudják, hogy Erzsébet királyné szerette a magyarokat. Magyar udvarhölgyekkel vette körül magát, tanulta a nyelvünket, szívesen töltött időt Budán vagy Gödöllőn. Azt azonban kevesen tudják, hogy mennyire mély és őszinte volt ez a szeretet.
Az uralkodócsaládok tagjai évszázadok óta csak elrendezett házasságokat köthettek. A férfiak azonban időnként megengedték maguknak, hogy elvegyék azt, akit tényleg szerettek. Még akkor is, ha ez azt jelentette, hogy a feleség rangon aluli volt, és a gyerekeiket ezzel kizárták az öröklésből. Persze egy ilyen házasság soha nem köttetett meg botrányok nélkül...
Mond neked még valamit a milimári, a kucséber vagy a Buchwald-néni kifejezés? Ha nem, akkor valószínűleg nem az 1900-as évek elején születettél.
Filmekben, regényekben látható, olvasható, hogy mennyire másként nevelődtek a főúri gyerekek, mint szegényebb társaik. Nem szenvedtek hiányt ételben, italban, neveltetésben. De vajon tényleg jobb soruk volt, mint a parasztgyerekeknek?
A 19-20. század fordulóján a középosztálybeliek életének fontos részét alkotta az évi 4-6 hét fürdőzés a Monarchia valamelyik divatos fürdőhelyén. De vajon ezek a hölgyek, urak mivel töltötték az idejüket a pihenés alatt?
Amikor a Habsburgokra gondolunk nem az ugrik be először, hogy "jaj, mennyire szerettük őket!". Pedig van a dinasztiának egy magyar ága, melynek tagjai nagyon sokat tettek az országért, és igenis szerettük őket. Itt van például az 1800-as évek első felében nádori pozíciót betöltő József főherceg, aki rengeteget tett azért, hogy Pest poros kisvárosból elegáns klasszicista várossá váljon.
A nők évezredek óta tudják, hogyan kell az orruknál fogva vezetni a férfiakat. Így aztán nem csoda, hogy évezredes hagyománya van az illatszerek, parfümök készítésének. De vajon mitől illatoztak a 19-20. században a lányok, asszonyok?
Biztos te is álmodoztál már egy-egy történelmi nevezetesség előtt arról, hogy milyen jó lenne visszaröppenni az időben, és megnézni, hogyan éltek akkoriban az emberek. Nos, a dolog már nem lehetetlen, és néhány fiatalember egy egészen elképesztő projektet hozott létre, amelynek segítségével bárki Buda különböző ostromainak kellős közepébe kerülhet.
A 48-as forradalom eszméi a magyar nemesi kúriák falai között születtek. Kölcsey, Berzsenyi, Deák, Kazinczy is oszlopos-tornácos, fehérre meszelt falú épületekben élt, itt fogadták a vendégeiket és politizáltak. Milyen lehetett az élet egy-egy vidéki kúriában?
Bár a történelmet férfiak írják, néha nem árt egy kicsit a nők szemszögéből is megvizsgálni az eseményeket. A gödöllői kastély férfi tulajdonosait jól ismerjük, de vajon milyen életük volt mellettük a nőknek: feleségeiknek, gyerekeiknek? Valentin-naphoz kapcsolódva a kastély munkatársai Szerelmes sóhajok címmel tematikus tárlatvezetéseket tartottak, és kifejezetten az épület hölgylakói szemszögéből mutatták be a kastély történetét.