Biztos te is álmodoztál már egy-egy történelmi nevezetesség előtt arról, hogy milyen jó lenne visszaröppenni az időben, és megnézni, hogyan éltek akkoriban az emberek. Nos, a dolog már nem lehetetlen, és néhány fiatalember egy egészen elképesztő projektet hozott létre, amelynek segítségével bárki Buda különböző ostromainak kellős közepébe kerülhet.
A 48-as forradalom eszméi a magyar nemesi kúriák falai között születtek. Kölcsey, Berzsenyi, Deák, Kazinczy is oszlopos-tornácos, fehérre meszelt falú épületekben élt, itt fogadták a vendégeiket és politizáltak. Milyen lehetett az élet egy-egy vidéki kúriában?
Bár a történelmet férfiak írják, néha nem árt egy kicsit a nők szemszögéből is megvizsgálni az eseményeket. A gödöllői kastély férfi tulajdonosait jól ismerjük, de vajon milyen életük volt mellettük a nőknek: feleségeiknek, gyerekeiknek? Valentin-naphoz kapcsolódva a kastély munkatársai Szerelmes sóhajok címmel tematikus tárlatvezetéseket tartottak, és kifejezetten az épület hölgylakói szemszögéből mutatták be a kastély történetét.
Hála a Boney M-nek, mindenki ismeri Raszputyin nevét. De hogy ki is volt ő valójában, azt nagyon nehéz kideríteni. Rengeteg egymásnak ellentmondó pletyka keringett róla, és a későbbi visszaemlékezések közül is nehéz kideríteni, ki mond igazat, és ki hazudik. Ki volt ő? Nőket elcsábító, orgiákat szervező alkoholista pap, vagy a nép egyszerű gyermeke, szent életű szerzetes, aki túl közel került a tűzhöz? Az biztos, hogy az orosz történelem legrejtélyesebb alakja.
Neandervölgyi ősanyánk óta a nők mindig is igyekeztek a lehető legtöbbet kihozni a külsejükből. Hogy szépségük kiemelésére milyen praktikákat használtak, az koronként és országonként változott. Volt köztük néhány egészen bizarr dolog.
Erzsébet császárné egyike volt a 19. század szépségideáljainak. Élete végéig gyönyörű és karcsú maradt. De vajon mit tett azért, hogy megőrizze teste ruganyosságát, bőre simaságát? Íme néhány 19. századi titkos szépségrecept.
A 19. század második felében ahogy növekedett Budapest, egyre inkább szükség lett a különféle tömegközlekedési eszközökre. A főváros pedig állta a sarat, és szépanyáink a kontinensen először szállhattak be a földalatti kocsijaiba, utazhattak siklón a Várba, vagy fogaskerekű vasúton a Svábhegyre.
Gondoltál már arra, milyen lehetett a 20. század elején a még alig létező magyar utakon biciklizni, motorozni vagy autókázni? Vagy hogyan szereztek vezetői engedélyt az első autósok? Esetleg ismersz egy-két megmosolyogtató közlekedési szabályt a századelőről? Gyere, utazzunk egyet a századelőn!
Egy király szexuális élete ritkán korlátozódott a feleségével való lepedőakrobatikára. Mivel a dinasztikus házasságokat politikai megfontolásokból kötötték, a dinasztia tagjai időről időre eleget tettek a kötelességüknek, ám a férfiak nem igazán itt keresték az örömüket. Vagy állandó szeretőt tartottak, vagy pénzen vették a szerelmet a kurtizánoktól.
Amikor manapság az újságok megírják a fennálló uralkodóházak trónörököseinek botrányos partizásait, valójában egy több évszázados hagyományt folytatnak. A trónörökösök évszázadok óta ezt csinálják, és a média évszázadok óta megbotránkozva tárja ezt a nagyközönség elé. Ugyanis az trón ifjú várományosait mindenki évhajhász naplopónak tartotta, és a többségük valóban az is volt.