középkor

Ilyen volt egy boszorkányszombat

A 18. század végéig emberek ezreit égették el máglyákon, mert boszorkánysággal vádolták őket. A legképtelenebb okok miatt kerülhetett valaki gyanúba, és onnantól kezdve nem volt megállás a máglyáig. A kínzókamrában a vádlottak többsége mindazt az őrültséget beismerte, amely a kínzók fantáziájában megszületett a boszorkányokról. De vajon honnan ered a boszorkányoktól való félelem, és miért tartottak tőlük ennyire?

Beatrix és Ulászló különös házassága

Aragóniai Beatrixet Mátyás király feleségeként ismerjük, és kevesen tudják, hogy az uralkodó halála után az özvegy feleségül ment II. Ulászlóhoz. Azt pedig még kevesebben tudják, hogy ez a házasság nagyon furcsára sikerült, és Beatrix számára rengeteg megaláztatást tartogatott.

Az inkvizíció kegyetlen és brutális világa

A katolikus egyház kezdetektől óvta a dogmái tisztaságát az eretnekek tévtanításával szemben. Ha valaki ezekkel a tanokkal mégsem értett egyet, akkor eretneknek bélyegezték, és pillanatokon belül az inkvizíció karmaiban találta magát. Akit pedig egyszer is meglegyintett az eretnekség vádja, egész életében viselte ennek következményeit. És ez volt a jobbik eset. Rosszabb esetben szörnyű kínzási módszerekkel kicsikarták belőle a vallomást, és elevenen égették meg. Mindezt azért, hogy a halhatatlan lelkét megmentsék...

Így gyógyítottak az ókorban és a középkorban

Orvosnak lenni nem mindig jelentett magas társadalmi presztízst. Az ókori Rómában nem egyszer rabszolgák végezték ezt a munkát, és a megbecsültségükről sírkövek árulkodnak:"Gyilkos orvosok seregének köszönhetem halálom". Ennek ellenére, amikor valakinek komoly baja támadt, bizony felkereste a korabeli doktorokat, és megpróbálta kezeltetni magát. De vajon milyen szinten állt az orvostudomány az ókorban és a középkorban?

Szex és szerelem a reneszánsz idején

A reneszánsz embere készen állt a föld örömök és a szépség mértéktelen élvezetére. Mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy a királyi udvarokban az udvarhölgyek az uralkodó "háremének" tagjai váltak, vagy az, hogy a városok gyönyörű meztelen hölgyeket vonultattak fel egy-egy király bevonulása alkalmával.

Udvari szerelem, bordély és nemi erőszak a középkorban

A középkori irodalomból mindenki ismeri a trubadúrdalokat, melyben a lovag epekedve könyörög imádott (férjezett) hölgyéhez a beteljesedés legkisebb esélye nélkül. Azt is megtanultuk, hogy Boccaccio szereplői meglehetősen szabados szexuális életet éltek, szó sem volt az egyház által hirdetett önmegtartóztatásról és házastársi hűségről. De akkor melyik mű az, amelyik nagyjából reálisan mutatja be a középkori emberek szexuális szokásait?

Így szexeltek honfoglaló őseink

Honfoglaló őseink számára a meztelenség vagy a szexuális élet egyáltalán nem számított tabunak. A világ legtermészetesebb dolgának tartották, a gyerekek gyakorlatilag belenőttek, nem volt szükség arra, hogy külön felvilágosítsák őket.

Ilyen volt az élet a középkori egyetemeken

Nem könnyű mai fejjel elképzelni, milyen lehetett a középkori egyetemek világa könyvnyomtatás, villanyvilágítás nélkül. Arról nem is beszélve, hogy az akkori fiatalok mindent - egy már akkor is holt nyelven - latinul tanultak. Latinul magoltak, olvastak, vitatkoztak, majd elhagyva az egyetem épületeit, az anyanyelvünk diskuráltak iszogatás közben.

4 érdekesség, amit eddig nem tudtál a lovagokról

A lovagokról az iskolában azt tanítják, hogy hősies fickók voltak, akik harcoltak a hitükért, a hűbérurukért és szívük hölgyéért. A múzeumokban láthatjuk a mázsás páncélokat, hatalmas kardokat, és ámuldozunk, hogyan bírták ezt egyáltalán megemelni a lovagok. De vajon tényleg olyan nagyszerű és hősies dolog volt lovagnak lenni? Tényleg olyan nehezek voltak a korabeli páncélok és fegyverek?