A nácik asszonyai

A náciknak megvolt a maguk elképzelése arról, milyennek kell lennie a jó német asszonynak. Az igazi árja nő nem politizál, nem vágyik hivatalba, hanem sorra szüli a gyerekeket, és jó háztartásbeliként meghitt otthont teremt szerető férje és boldogan hancúrozó gyerekei számára. Azt azonban kevesen tudják, hogy a hivatalos ideológiával ellentétben a náci vezetők feleségei, élettársai, szeretői közül csak alig néhány felelt meg a fenti elvárásoknak.

Lódenkabát, mackó és otthonka – Így divatoztunk a szocializmus alatt

A szocialista idők divatja nem az eleganciája miatt kerül be a divattörténetbe. Aki átélte ezt az időszakot, még jól emlékszik a konfekcióipar silány minőségű egyendarabjaira, az iskolában is viselt mackónadrágokra, iskolaköpenyekre, az idősebb asszonyok otthonkáira, és a munkás szakik fején pompázó micisapkákra.

Szépészeti trükkök a 20-30-as évekből

Már a két világháború között is mindent elkövettek a nők, hogy sokáig megőrizzék a fiatalságukat és ezért nem egyszer még kellemetlen kozmetikai eljárásoknak is hajlandók voltak alávetni magukat. Ekkoriban már sok olyan krém, kozmetikai kezelés létezett, amelyet ma is ismerünk, de léteztek olyan eljárások is, amelyek kifejezetten károsították az egészséget.

Háborús hétköznapok a hátországban

A történelemkönyvek a háborús eseményeket, évszámokat rögzítik, és alig beszélnek arról, hogy az első világháborúban hogyan éltek az emberek a hátországban. A tankönyvekben nem esik szó arról, hogyan változott a divat, miről szóltak a reklámok, színdarabok, mozifilmek, és hogyan változott a gyerekek élete.

Asszonyok rémálma: a nagymosás

A mosógép feltalálása előtt a leginkább idő- és energiaigényes háztartási munka a nagymosás volt, amihez egy úriasszony cseléd, mosónő és vasalónő segítségét vette igénybe. Békeszerető férfiember pedig ezeken a napokon elmenekült a háztól, és az ebédjét is vendéglőben fogyasztotta el.

Így sütöttek-főztek a 30-as évek háziasszonyai

Azt hihetnénk, hogy a száz évvel ezelőtti középosztálybeli asszonyok életét is szinte teljes egészében kitöltötte a háztartás. Valójában ezeknek a hölgyeknek egy jó része már állást vállalt, és emellett vezette a háztartást. Sőt, jutott ideje kikapcsolódásra, pihenésre is. Mindez azért vált lehetségessé, mert munkájukat már egy sor modern vívmány segítette.

Ilyen volt egy boszorkányszombat

A 18. század végéig emberek ezreit égették el máglyákon, mert boszorkánysággal vádolták őket. A legképtelenebb okok miatt kerülhetett valaki gyanúba, és onnantól kezdve nem volt megállás a máglyáig. A kínzókamrában a vádlottak többsége mindazt az őrültséget beismerte, amely a kínzók fantáziájában megszületett a boszorkányokról. De vajon honnan ered a boszorkányoktól való félelem, és miért tartottak tőlük ennyire?

Így éltek a magyar dolgozó nők az első világháború alatt

Az első világháború alatt nők százezrei álltak munkába, miközben nevelniük kellett a gyerekeiket, ellátni a háztartást. Kiderült, hogy a hátországban dolgozó nőkre sokkal nagyobb szükség van, mint ahogyan azt a férfiak eredetileg gondolták. Csakhogy a nők anyagi és emberi megbecsülése igencsak elmaradt attól, amire a hölgyek - jogosan - számítottak.

Udvari szerelem, bordély és nemi erőszak a középkorban

A középkori irodalomból mindenki ismeri a trubadúrdalokat, melyben a lovag epekedve könyörög imádott (férjezett) hölgyéhez a beteljesedés legkisebb esélye nélkül. Azt is megtanultuk, hogy Boccaccio szereplői meglehetősen szabados szexuális életet éltek, szó sem volt az egyház által hirdetett önmegtartóztatásról és házastársi hűségről. De akkor melyik mű az, amelyik nagyjából reálisan mutatja be a középkori emberek szexuális szokásait?

Így szexeltek honfoglaló őseink

Honfoglaló őseink számára a meztelenség vagy a szexuális élet egyáltalán nem számított tabunak. A világ legtermészetesebb dolgának tartották, a gyerekek gyakorlatilag belenőttek, nem volt szükség arra, hogy külön felvilágosítsák őket.