Egy szeretett Habsburg, aki nélkül Pest ma máshogy nézne ki

Amikor a Habsburgokra gondolunk nem az ugrik be először, hogy “jaj, mennyire szerettük őket!”. Pedig van a dinasztiának egy magyar ága, melynek tagjai nagyon sokat tettek az országért, és igenis szerettük őket. Itt van például az 1800-as évek első felében nádori pozíciót betöltő József főherceg, aki rengeteget tett azért, hogy Pest poros kisvárosból elegáns klasszicista várossá váljon.

Mi is ez a magyar ág?

A magyar ág keletkezése az 1791-es törvényre nyúlik vissza, amikor törvénybe iktatták, hogy a magyar nádori pozíciót ettől kezdve a Habsburg-ház egyik tagja fogja betölteni. Ez a dinasztia számára rendkívül előnyös volt, hiszen a nádor a magyar rendek vezetőjeként működött, és ily módon mérsékelni lehetett a követeléseiket. Másrészt előnyös volt a rendek számára is, hiszen a hatékonyabb bécsi érdekérvényesítési lehetőséget jelenthette, ha sikerül a nádort maguk mellé állítaniuk. Ebben a felállásban persze benne rejlett annak a veszélye is, hogy az éppen aktuális nádor két, egymásnak feszülő fél közé szorul, és lehetetlen helyzetbe kerül…

A magyarokat képviselő József nádor

József Antal (I. Ferenc osztrák császár és magyar király öccse) 1795-től töltötte be a magyar nádori szerepet. A magyarok óriási, koronázásra emlékeztető ünnepséggel fogadták, mert elődje, Sándor Lipót nádor már megnyerte a szimpátiájukat, másrészt örültek annak, hogy a királyi udvar budai hiányát egy Habsburg főherceg udvartartása fogja betölteni.

József nádor már a beiktatási beszédében tovább erősítette a Amagyarok reményeit, amikor leszögezte, hogy feladatának tartja biztosítani a Habsburg uralmat az országban, ugyanakkor védelmezni a magyar alkotmányos rendszert Bécs központosító törekvéseivel szemben. Ennél szebb zenét nem húzhatott volna magyar füleknek! Az ígéretét meg is tartotta: az 1800-as évek elején folyamatosan igyekezett rábírni a királyt, hogy tartsa fenn az alkotmányosságot, és óriási szerepe volt abban is, hogy a magyar országgyűlést az uralkodó 1812-ig rendszeresen összehívta.

1810-ben a politikai programját egy értekezésben is kifejtette, mélyen megdöbbentve ezzel a saját dinasztikus családját. Kifejtette, hogy mivel a Habsburg Birodalom döntő területi és népességi hányadát Magyarország teszi ki, ezért a birodalom súlypontját Magyarországra kellene áthelyezni, sőt a magyar alkotmányosságot az örökös tartományokra is ki kellene terjeszteni.Ez tökéletesen szembe ment a Habsburgok abszolutista törekvésével, amely folyamatosan nyirbálni akarta a magyar alkotmányosságot. Ráadásul meglepő módon ez ugyanaz a javaslat, amit Kossuth tesz majd 848 tavaszán a híres felirati beszédében. A Habsburg nádor negyven évvel megelőzte Kossuthot! Sőt, javasolta, hogy hozzanak létre egy – kifejezetten a magyar ügyekkel foglalkozó – minisztériumot, hogy Magyarország ne rendelődjön alá a birodalmi érdekeknek.

Ezek a nagyszerű ötletek Bécsben fokozták a bizalmatlanságot József iránt, amikor pedig a nádor kijelentette, hogy “Az én ereimben Árpád vére forr”, ez a gyanakvás érthető módon tovább fokozódott. Egyesek kifejezetten rebellisnek nevezték.

1812 után a birodalmat vezető Metternich érzékelte, hogy úgy alakul a külpolitikai helyzet, hogy már nincs szüksége a magyarok támogatására, ezért ettől kezdve 1825-ig nem hívták össze a magyar országgyűlést, hiába ostromolta a nádor beadványokkal a császárt. Ezután már nem tudta hatékonyan képviselni a nádor a magyar érdekeket, hiszen egyrészről nem tudott hatni a bátyjára, másrészt a reformkor ellenzéki eszméit már nem tudta nyíltan felvállalni.

Aki megszépítette Pestet

Amikor József nádor berendezte a rezidenciáját a budai várban, egy poros, szegényes kisvárost látott a Duna túlsó oldalán. Amennyire a politikai mozgástere hivatali tevékenysége nagy része alatt be volt szűkítve, annyira sok lehetősége volt alkotó kedvét kiélni a város megszépítésében, fejlesztésében. Budapest a mai napig magán hordozza a legmagyarabb nádor keze munkáját.

1805-ben egy átfogó rendezési tervet készíttetett Hild János építőmesterrel (Hild József apjával), amely aprólékos részletességgel foglalkozik az egyes városrészek fejlesztésével. Lebontották a hatvani kaput, ami a mai Astoriánál állt, ezzel lehetőség nyílt a külvárosi részek beépítésére. A tervezetben szerepelt az ekkor még mocsaras, csatornákkal szabdalt Duna-part rendezése, lecsapolása, a mocsaras rész feltöltése, a szeles időben az egész pesti városrészt homokfelhőbe borító rákosi futóhomok megkötése.

1808-ben állt fel a nádor által megálmodott Szépítő Bizottmány, ahol egy kézben futottak össze a város fejlesztésével kapcsolatos tervek. Egységes szabályozás alapján adták ki az építési engedélyeket, szakemberek bírálták el a kérelmeket, akik figyelembe vették az épület külső megjelenését, a környező épületek magasságát és a tűzbiztonsági tényezőket is. A bizottmány munkáját a nádor folyamatosan figyelemmel kísérte, megnézte a terveket, ellátogatott az ülésekre. Munkájuk nyomán Pest hamarosan csinos klasszicista várossá alakult.

A nádor működése során két csapás is érte a várost. 1810-ben leégett a Tabán. A mentési munkálatokat a nádor személyesen irányította, és közben meg is sérült, amikor egy égő gerenda a vállára esett. 1838-ban a nagy árvíz idején már a fizikai mentésben nem tudott részt venni, de a helyszínen tartózkodott, később pedig sikerült elérnie, hogy a pesti belvárosban már csak kőházakat építsenek.

József nádornak köszönhetjük a mai Városliget kiépítését, illetve a Margitsziget parkosítását. A nádor a szigeten látta vendégül a bécsi kongresszus idején pár napra Budára látogató szent szövetségi uralkodókat, később pedig megnyitotta a parkot a fővárosi polgárok előtt.

Mindvégig lelkesen támogatta Széchenyi István gyakorlati terveit: védnöki szerepet játszott az Akadémia megalapításánál, és anyagilag is támogatta az intézményt. Pártfogásba vette a Nemzeti Múzeum kialakítását, gondoskodott a gyűjtemény bővítéséről, a klasszicista épület létrehozásáról. 1827-ben rávette császári bátyját, hogy engedélyezze egy magyar katonai akadémia létrehozását. Az új tisztképző intézményt a császár feleségéről, Mária Ludovikáról nevezték el, és hamarosan megkezdődött az Orczy-kertben az Akadémia épületének kivitelezése.

Magánélet Alcsúton

Szegény nádor életét személyes tragédiák árnyékolták be. Első két felesége szülés után meghalt, nyolc gyermeke közül öt maradt életben, köztük István főherceg, aki követte apját a nádori pozícióban. Harmadik felesége, Mária Dorottya hercegnő azonban már végigkísérte életében. A hercegnő közkedvelt egyénisége volt a budai életnek, főként az evangélikusok között volt népszerű, ugyanis ő volt az egyik fő támogatója a bécsi kapu téri evangélikus templom építésének. A történeti hagyomány pedig hozzá köti a karácsonyfa állítás szokásának magyarországi meghonosítását.

A nádori család sok időt töltött alcsúti birtokán, ahol József főherceg egy igazi mintauradalmat hozott létre. Amikor érkezett, a birtok teljesen elhanyagolt állapotban volt, és a Fejér megyei nemesek úgy tartották, hogy ez a megye legrosszabb földterülete. A botanika és kertészet tudományát művelő nádor azonban meglátta benne a fantáziát, és sok munkával csodát varázsolt belőle. Elemezte az egyes területek talajának kémiai összetételét, és ehhez igazította a termesztett növényeket és a trágyázás mértékét. Ennek eredményeként – kiváló szakemberek közreműködése mellett – 20 év alatt egy európai színvonalú, vetésforgóval gazdálkodó mintauradalmat hozott létre. Majorságán megszüntette a robotot, és bérmunkában dolgoztatta az egykori jobbágyait. Sőt, olyan jó kapcsolatot ápolt velük, hogy a fiatal főhercegek együtt játszottak a környékbeli jobbágy gyerekekkel.

Az uradalom központjában Pollack Mihály tervei alapján építették fel a kastélyt, amely ettől kezdve 1944-ig a Habsburg-ház magyar ágának lakóhelyéül szolgált. A kastély körül gyönyörű angolparkot hozott létre.

Amikor fél évszázados nádori kormányzás után 1846-ban meghalt, az egész ország őszintén gyászolta a magyar érzelmű Habsburg nádort.

Forrás: Nánay Pál: Magyarrá lett Habsburgok

Készülj velem az EMELT TÖRI ÉRETTSÉGIRE!

Készülj velem a töri érettségire VIDEÓK SEGÍTSÉGÉVEL!

Kategória: Budapest   Címke: , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük