Sisi császárné titkos szépségpraktikái

Erzsébet császárné egyike volt a 19. század szépségideáljainak. Élete végéig gyönyörű és karcsú maradt. De vajon mit tett azért, hogy megőrizze teste ruganyosságát, bőre simaságát? Íme néhány 19. századi titkos szépségrecept.

Sisi harca a karcsúságért

A császárnéról fennmaradt fényképeket nézegetve leesik az állunk Sisi karcsúságát látva. Erzsébet testsúlya egész életében 50 kg körül mozgott, mindehhez 172 cm magas volt, és 50 cm volt a derékbősége. Ahhoz, hogy ezt a karcsúságot megőrizze, egész életében fogyókúrázott és rengeteget mozgott. Időnként elképesztő koplalókúrákat tartott. Voltak napok, amikor egyáltalán nem evett semmit, majd az éhezés napjait gyümölcsnapok követték, aztán jöttek a kombinált gyümölcs- és tejnapok, végül a tejtermékekből álló koszt és az erőleves napjai. Az udvari patika könyveiben pontosan leírták, hogyan kell számára tejből írót készíteni. Az udvari szakácsnőnek minden egyes étel elkészítése előtt be kellett mutatnia a receptet a császárnénak.

Erzsébet általában reggel 8 és 9 között fogyasztotta el a reggelijét. Rendszerint csak egy csésze teát ivott, ehhez egy aprócska darab süteményt és némi gyümölcsöt evett. Fiatalon még egy darabka párolt marhahúst és egy pohárka vörösbort is engedélyezett magának. A délután 5 óra körül fogyasztott vacsorája erőlevesből, húsból, zöldségből és gyümölcsből állt. Különösen az erőleves volt fontos számára, amihez két-három fontnyi húst présen átnyomtak, és erős húskivonatot főztek belőle. Mielőtt lovagolni indult, ebből megivott egy csészével. Egy alkalommal Ferenc József egy piros folyadékkal teli üveget vett észre felesége szobájában. Kiderült, hogy az italt hat kg marhahúsból préselték a császárné számára. Erzsébet nagyon szerette a frissen fejt kecske- vagy tehéntejet, amelyből naponta több pohárral is megivott. Voltak napok, amikor kizárólag csak ezt itta.

A császárné minden nap ráállt a mérlegre, és a testsúlyának alakulásáról naplót is vezetett. A drasztikus diéták azonban megviselték a szervezetét. Gyakran szenvedett fejfájástól, gyomorbántalmaktól, ödémától, orvosai a rossz közérzetét és megromlott idegállapotát is az állandó koplalás számlájára írták, és folyamatosan figyelmeztették a koplalás veszélyeire.

Sisi, a 19. század fitness-császárnéja

Köztudott, hogy Erzsébet a karcsúságának megőrzéséért elképesztően sokat mozgott. Rendszeresen lovagolt, nemegyszer férfiakat is megszégyenítő ügyességgel ugratott át mély árkok felett. Minden kastélyban szobája falára felszerelték a bordásfalat, ugróeszközöket, gyűrűket. Szenvedélyesen vívott, merész hegyi túrákkal kínozta elpuhult komornáit, akik sorra dőltek ki a fárasztó szolgálatból. 1880-tól Sisi szigorú napirend szerint űzte az egyes sportágakat. Felkelés után gimnasztika, majd vívás, utána hatórás séta, végül lovaglás. 1883-ban úgy döntött, nem követelheti meg udvarhölgyeitől a napi hat-hét órás sétákat, és hordszéket vivő embereket szerződtetett – az udvarhölgyei számára.

A császárné frizurája

Erzsébet szépségének legfontosabb ékessége a gyönyörű, hosszú haja volt. A frizura elkészítése naponta két órát vett igénybe, a hajmosás pedig egy egész napos tevékenységnek számított. Sokat pletykáltak akkoriban a császárné fodrászáról, aki rövid idő alatt Erzsébet bizalmasa lett, és elképesztően magas fizetséget kapott. A császárné hajápolószerének összetétele titkos volt, de ha hihetünk Sisi unokahúgának, akkor a hajmosáshoz a legjobb minőségű konyakot kevertek össze hat tojássárgájával, és ebből készült a hajpakolás. Elképzelhető, hogy idősebb korában a császárné haját egy sapindaze nevű indiai fa magjából nyert színezőanyaggal festették, ettől kapta a haja a vöröses meleg fényét.

Testápolás, púderek és arckrémek

Bár Erzsébet nem szerette a sminket, gyakran használt fel konyhai alapanyagokat szépsége megőrzéséhez. Tavasszal földi eperből készült pakolást tett az arcára, nyakára, de használt tejfölből, túróból készült pakolást is. Ránctalanításra pedig édes mandulaolajjal kikevert tojássárgájából készült pakolást alkalmazott. Ha fáradtnak érezte a bőrét, akkor megnedvesített mandulaliszttel dörzsölte át az arcát. Mivel a császárné sok időt töltött a szabadban, az erősen igénybe vett bőre elsősorban olajokat, magas zsírtartalmú krémeket követelt. Akkoriban a természetes zsiradékok választéka a disznózsírtól az édes mandulaolajig terjedt. Ezeket önmagukban vagy illatosítva, más anyagokkal dúsítva használták arc- és testápolásra. A császárné arctisztításra egy speciális, számára összeállított arctisztító tejet használt.

Sisi nagyon szerette kádfürdőket, melyek vizét különféle növényi olajokkal illatosították. Gyakran tettek a fürdővízbe rozmaringolajat, fehér liliomból préselt olajat, rózsavizet. Akkoriban a rózsavíz például elengedhetetlen tartozéka volt a bőrápoló szereknek.

Izzadság ellen elterjedt volt a testpúder használata. Nyári melegben mindkét nem tagjai szívesen alkalmazták ezt a szert a hónalj frissítésére. Sisiről tudjuk, hogy a fogai sárgás színűek voltak, ezért anyósa gyakran szólította fel fogainak tisztítására. Erzsébet idősebb korában részleges protézist és koronákat is kapott. A császári udvarban többféle fogtisztító port és szájvizet is használtak, sőt fogkő elleni szerek is használatban voltak. Ez utóbbiak gyakran több kárt okoztak mint hasznot, ugyanis felsértették a fogzománcot.

Az udvar számára a kozmetikumokat az udvari patika állította elő szigorú és titkos receptek alapján. Bár nagy valószínűséggel Erzsébetet ma anorexiásnak nyilvánítanák, amikor a sportos császárnénak 37 éves korában megszületett az első unokája, Európa legszebb nagymamája volt, és szépségét még az ötvenes éveiben is megőrizte.

Készülj velem az emelt töri érettségire!

Kövess a facebookon is, ahol naponta friss érdekességek várnak!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük