Melyik Betlehemben született Jézus?
Unalomig ismerjük a karácsonyi sztorit a kis Jézussal, a betlehemi jászollal, a pásztorokkal és a három királlyal. Nézzünk most a klisék mögé, és vizsgáljuk meg, mit mondanak a régészek, történészek a témáról. Miért éppen Betlehemben született a kisded? És vajon melyik Betlehemben?
Miért éppen Betlehem?
Jézust názáretiként emlegeti a Biblia. Akkoriban a név előtti jelző a születési helyet szokta jelölni. Ugyanakkora keresztény hagyomány szilárdan állítja, hogy Jézus Betlehemben született. Hogy is van ez? Máté és Lukács is Betlehemet jelöli meg születési helyként, azonban igen különbözőképp magyarázzák a dolgot. Máté szerint Jézus hazája Názáret, itt éltek a rokonai, a szülei innen származnak. A betlehemi születésre azonban teológiai magyarázatot ad. Amikor Heródes megtudta, hogy bölcsek érkeztek országába, és a zsidók királyának születési helyéről kérdezősködnek, ő is összehívatta a papokat, és megkérdezte tőlük, mit mondanak a próféták, hol fog megszületni a Messiás. Így ismétli meg Máté Mikeás próféta jövendölését a júdeai Betlehemre vonatkozóan. „Te pedig, efrátai Betlehem, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled származik az, aki uralkodni fog Izráelen.” Vagyis megjósolták, és íme, valóban ott is született. A zsidó hagyományok szerint Dávid király is Betlehemben született. Tehát egy királyt már adott a kis falucska a zsidóknak, ráadásul József is Dávid házából származott, vagyis a vonal folytatódott.
Lukács arról ír, hogy Máriának háza van Názáretben, és itt látogatta meg őt az angyal. A fiatal pár azért indult útnak Betlehem érintésével Jeruzsálem felé, mert Augustus császár rendeletben egy népszámlálást írt elő, ami szerint mindenkinek vissza kell térnie a születési helyére, és ott regisztrálnia magát. Ezzel a történettel van egy kis probléma: Jézus születésének időpontjában nem tudunk birodalmi nagyságú népszámlálásról. Helyi népszámlálásról viszont igen, i.sz. 8 körül. Ez viszont megkérdőjelezi Jézus születésének időpontját.
A Születés Temploma
Betlehem, amit mi a születés helyeként ismerünk, mintegy nyolc kilométerre Jeruzsálemtől, a sivatag szélén. Kedvelt piaca volt a sivataglakóknak, évszázadok óta lakják, bár a település nagy problémája a vízhiány, ugyanis nem volt egyetlen forrása sem, ezért gyakran fenyegette aszály, ha nem esett elegendő csapadék.
A mai térképeken a Születés Temploma a város keleti szélén található. A templom alatt volt/van egy barlang, amelyről azt tartják, hogy ott született Jézus. A keresztény hagyomány egyértelműen ezt a barlangot jelölte meg a születés helyeként. A keresztényüldözések idején Hadrianus császár uralkodása alatt egy Adonisz szentélyt létesítettek a barlangban a rómaiak, a keresztények szerint azért, hogy a Megváltó születésének a helyét elfeledtessék. Az üldözések megszűnésével Heléné császárnő, Nagy Konstantin felesége 326-ban építette az első bazilikát a barlang fölé, ami a VI. században tűzvész martaléka lett. A ma is meglévő templomot Justinianus császár építtette. A templom túlélte Izrael viharos történelmét, ma Ciszjordánia részeként a palesztin állam fennhatósága alatt áll.
Melyik Betlehem?
Egy Oshri nevű izraeli régész 2005 táján megkérdőjelezte, hogy valóban itt született-e Jézus. Azt találta ugyanis, hogy bár Betlehem Jézus születése előtt századok óta lakott volt a település, és utána is találtak régészeti leleteket, de a születés idején nem. Persze kizárni sem tudja, hogy lakott volt-e Betlehem ekkoriban. Ezért vetődött fel a régészben az a gondolat, hogy Jézus nem itt, a júdeai, hanem a galileai Betlehemben születhetett, ami tíz kilométerre van Názárettől, ahol Mária és József is éltek, ráadásul ekkoriban bizonyíthatóan lakott is volt. Ezt az elméletet erősíti egy német szerző, Gerd Theissen is, aki arra hivatkozik, hogy az ókorban a név előtti jelző az illető születési helyét jelölte. Így aztán szerinte valószínű, hogy a názáreti Jézus szülőhelye inkább a galileai Betlehem lehetett, a júdeai Betlehemre pedig teológiai okok miatt volt szükség.
A vita még nem zárult le, bár a keresztény hagyomány kitart a júdeai Betlehem mellett.
Elnézést, de Heléné az édesanyja volt, vagy a felesége?Köszönöm
Heléné Konstantin császár édesanyja volt, jogos a fölvetés, a poszt ebben téved.
Ami a vitát illeti, a kereszténység nem olyan merev a témában, senki nem vitatja, hogy a gyermekségtörténetek 30 évvel az egyház születése előtti eseményeket beszélnek el, bőven lehet bennük teológiai tanító szándék. Az emlegetett Gerd Theissen pl. egy német protestáns biblikus.
Azért Szűz Mária személyében volt élő tanúja az egyháznak, akinek az elbeszélése bekerült az evangéliumokba, de az már fölvethető, hogy a Lukács- vagy a Máté evangélium tükrözi-e Mária személyes tanúságtételét.
Mármost, ha a júdeai Betlehemet mindenestül teológiai tanító szándéknak minősítjük a dávidi utalás miatt, akkor viszont fölmerül a kérdés, hogy miért kerül szóba egy esetleges galileai Betlehem? Nem természetesebb azt gondolni, hogy Názáretben született és kész?
Személyes véleményem azért az, hogy a betlehemi születés annyira egyértelmű hagyomány, hogy nem lehet lazán figyelmen kívül hagyni.