Boszorkány volt-e Báthory Anna?

Mióta világ a világ, a politikusok időnként gyanús módon jutnak vagyonokhoz. Nem volt ez másként a 17. századi Erdélyben sem. Báthory Anna kapcsán még az erkölcscsősz Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is besározódott.

Anna-Bathory

Báthory Anna alakja megihlette Móriczot és Makkai Sándort is, regényeikben úgy mutatják be az asszonyt, mint vérfertőző paráznát, aki nagynénjén kívül nem átallott ágyba bújni tulajdon testvérbátyjával, Báthory Gáborral is. A vádak azonban nem a szépírók agyából pattantak ki, hanem a híres neves erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor írásaiban bukkantak rájuk. Sőt, a fejedelem volt az, aki bűbájosság, vérfertőzés és gyermekgyilkosság vádjával boszorkánypereket fabrikált Anna ellen, és fokozatosan megszabadította őt a kiterjedt birtok gondozásának terheitől.

A bigámista asszony

Az 1594 táján született kislány szülei halála után került nagybátyja, Báthory István ecsedi várába, ahol az oly vallásos várúr 1605-ben bekövetkezett haláláig tartózkodott. Gyámja tizennégy éves korában hozzáadta őt a kijelölt férjhez, Bánffi Déneshez. Bethlen Gábor azt állítja, hogy a kislány erkölcsi romlása az ecsedi vendégeskedés alatt következett be.

Bethlen Gábor 1613-ban a törökhöz menekült, és azzal vádolta az uralmon lévő Báthory Gábor fejedelmet, hogy „megparáznítá” húgát. Ez a rendkívül bizonytalan hitelű állítás lett aztán az alapja a több száz oldalon élvezettel ecsetelt erkölcstelen történeteknek.

Anna tizenhét évesen már meg is özvegyült hatalmas birtokokat örökölve, és két év múlva férjhez ment Jósika Zsigmondhoz. Már ekkor azt terjesztették róla, hogy bűbájos, aki a jámbor, tisztességes férfiakat megrontja. A híreszteléseknek az is alapot adott, hogy az új férj politikai okokból kénytelen volt Magyarországra bujdosni, és a szalmaözvegységben maradt asszonyt hírbe hozták bizonyos Krajnik Jánossal, kitől állítólag még gyereke is született, sőt, kedvesével titkon meg is esküdött, így esve a bigámia bűnébe.

Ezek a vádak az 1614-es boszorkánypernek álcázott birtokszerző műveletben bukkannak fel először.

Bethlen Gábor

Az erkölcscsősz Bethlen Gábor

Makkai Sándor regényében azt írja, hogy egy vihar kergeti be Bethlen Gábort és kíséretét Kereki várába, ahol Anna szívesen fogadja őket, már csak azért is, mert a regény cselekménye szerint évek óta szerelmes Bethlenbe. Altatót tesz a kísérők borába, hogy amíg ők alszanak, elcsábíthassa urukat. A falak mögül vérforraló zene csendül fel, és Anna amolyan XVII. századi sztriptízbe kezd. Bethlen egy ideig csorgó nyállal figyeli a jelenetet, majd egy kiáltással kiszabadítja magát a bűbáj alól, és elrohan Kereki várából.

Az erkölcscsősz fejedelem ezután őrizetbe veszi az asszonyt, ahonnan csak úgy menekülhet, hogy átadja fogvatartójának a Bánffitól örökölt jószágokat, ékszereket, és elválasztják jelenlegi férjétől, Jósikától. Tény azonban, hogy 1616-tól, nem tudni, milyen alapon, Bethlen érvénytelennek tekintette Anna Jósikával kötött házasságát, és a második férjtől született gyermeket Krajnik gyerekének nevezi, vagy úgy beszél róla, mintha az nem is volna életben, mert az anyja „elrekkentette” volna.

A kor erkölcsi szokásait ismerve nem lehet kizárni azt, hogy Annának lett volna szeretője, de megerősíteni sem lehet egy tanú hallomásból származó információját. Tény azonban, hogy nincs semmiféle adat arra, hogy Jósika kétségbe vonta volna tulajdon apaságát. Az pedig mindenesetre érdekes, hogy a fejedelem ilyen érdeklődéssel figyeli a szalmaözvegy életét. A fejedelmi kíváncsiságot viszont magyarázza, hogy a fiú egyedüli örököse volt Báthory Anna birtokainak és a hatalmas Jósika-vagyonnak – persze csakis abban az esetben, ha kétség nem férhet a származásához.

ecsedi vár

Ha átadod a birtokaidat, nem vagy boszorkány

Bethlen leveliben vitatta a Jósikával kötött házasság érvényességét, és még attól sem riadt volna vissza, hogy a már házas Annát hozzá kényszerítse Krajnikhoz. Az első per után az asszony Rhédey Zsigmond birtokán húzta meg magát, és ez négy évre mentesítette őt a fejedelem zaklatásaitól, ráadásul Bethlen trónja is meginogni látszott ebben az időben. Amint helyzete megszilárdult, újra eszébe jutott a bűvölő és fajtalankodó asszony, és levélben utasította Rhédey urat, hogy fogassa el Horváth Istvánt, Anna legújabb szeretőjét, és vallassa ki a nő viselt dolgairól.

Nem sokkal ez után a fejedelem Annát is fogságra vetette (szelíd rábeszélésre nem volt hajlandó lemondani Kereki váráról és uradalmáról…) Amikor aztán néhány hetes bezártság után az asszony mégis hajlandónak mutatkozott megválni birtokai egy részétől, a fejedelem nyomban tisztázta őt a boszorkánykodás és fajtalanság vádja alól. Az a körülmény, hogy Bethlen és felesége használták az Annától elkobozott kincseket, arra utal, hogy nem tekintették őt boszorkánynak – ellenkező estben nem engedték volna házukba egy bűbájos holmijait.

Bethlen Gábor egy 1621-es leveléből arra következtethetünk, hogy nem sokáig lehetett nyugta az asszonynak, mert a fejedelem ismét elfogatta őt, és gyermekének meggyilkolásával illetve ördöngösséggel vádolták. Ilyen vádak alapján minimum élve elégetés jár a kínzás tortúráján már átesett vádlottnak. Ő mégis megmenekült. Akadnak történészek, akik gyengéd szálakat sejtetnek a kegyelem mögött (bár furcsa az a szerelem, amely újabb és újabb birtokokkal növeli a hódoló vagyonát, és csúnya pletykák célpontjává teszi a kedvest). Elfogadhatóbb az a magyarázat, hogy Bethlen Gábor ezúttal az ecsedi és tasnádi uradalmat akarta megkaparintani, és ezek kényszerű átengedésével Anna újra megmenthette magát. Ezúttal engedélyt kapott, hogy öccsével együtt elhagyja Erdélyt, és Lengyelországba emigráljon.

boszorkány

Koncepciós per erdélyi módra

Báthory Anna bűnösségét nem bizonyították hitelt érdemlően sem a kortársak, sem a történészek, és valószínű, hogy ha nem rendelkezik hatalmas birtokokkal, emléke ma nem lenne több egyszerű bejegyzésnél a Báthoryak családi krónikájában. Még akkor sem, ha csakugyan házasságot tör vagy bigámia bűnébe esik. Mindenesetre sajátos, hogy a máskor oly gyanakvó, forráskritikát buzgón gyakorló történészek nem figyeltek fel arra, hogy a súlyos bűnökkel vádolt Annát rendre felmenti a fejedelem, amint átadja a kívánt birtokokat. Valószínű, hogy az idealizált, szoborrá merevített Bethlen Gábor-képbe ez nem fért volna bele, és talán át kellett volna értékelni a róla gondoltakat.

Nézd meg, hogyan segíthetek neked felkészülni a töri érettségire!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük