Az ókor 7 legelképesztőbb építménye

A modern világ hatalmas felhőkarcolói, Dubai mesterséges szigetei láttán lenyűgözve csodáljuk, hogy mi mindenre képes az ember. Pedig az ókorban legalább ilyen elképesztő dolgokat hoztak létre pusztán emberi izomerővel. Néhány esetben még azt sem igazán tudjuk, hogyan csinálták. Íme, az ókori világ 7 lenyűgöző emberi építménye.

1. A Húsvét-szigetek kőszobrai

A Húsvét-szigetek a világ egyik legelhagyatottabb helye. Ez az apró, 25 kilométer hosszú sziget kétezer km-re fekszik a legközelebbi szigetszomszédjától, és lakosai majdnem 900 monumentális kőszobrot, moait hoztak létre. Nem tudni pontosan, hogy a szobrok milyen célt szolgáltak, a kutatók úgy vélik, hogy az ősök emlékére állították őket. Kevesen tudják, hogy ezek a moaik nem csak emberi fejek, hanem egy részüknek a teste a földbe van beásva. A kutatók jó néhányat kiemeltek a földből, és ekkor látszott igazán, hogy milyen hatalmasak ezek a szobrok. A többségük magassága 3 és 10 méter között van, a legmagasabb 80 tonnát nyom. A faragáshoz obszidián eszközöket használtak, becslések szerint egy nagy szobor kifaragása 30 férfinak egy évébe telt. A szobrok előrészét és oldalait még a kőbányában formálták ki, és csak utána választották le a kőzetről, majd egy gödörbe csúsztatták, hogy a hátát is kifaraghassák. Végül szánra kötözve szállították a helyére, akár 6 km távolságra is, és az aláhordott kőrakással fokozatosan felemelték a szobrot. Számos moai szemét fehér korallból faragták ki, vörös vulkáni salak írisszel.

2. Teotihuacán: az istenek városa

Teotihuacán neve azt jelenti, hogy az istenek városa. A város alapterülete 23 km², legnagyobb épülete, a Nappiramis hatalmasabb mint a vele nagyjából egy időben készült Colosseum. Teotihuacánról alig tudunk valamit. Volt idő, hogy építését az aztékoknak tulajdonították, csakhogy amikor ők a 5. században felfedezték és elnevezték, a város már 700 éve lakatlan volt. Alapítóinak kilétét homály fedi. Fénykorát a 2-7. század között élte, a népessége kb 200 ezer fő körül lehetett. A várost óriási négyzetháló-alapra tervezték, főtengelyét az észak-déli irányú 3,2 km hosszú Halottak útja képezi, az út mentén pedig lépcsős piramisok találhatók.

A várost uraló Nappiramis egy korábbi építmény romjain létesült, alatta egy természetes barlang húzódik, amely szent helynek számított már azelőtt is, hogy a 2,5 millió tonnányi szárított téglából piramist emeltek fölé. Az egyiptomi piramisokkal ellentétben Teotihuacán piramisai nem sírként, hanem lépcsős teraszú templomként szolgáltak.

3. Petra

A város létezéséről a nyugati világ évszázadokig mit sem sejtett. 1812-ben egy ifjú svájci utazó, Johann Ludwig Burckhardt “fedezte fel” a nyugati kultúra számára. A magas hegyek övezte, szűk völgyhasadékon át megközelíthető város sziklából kifaragott páratlan épületei ámulatba ejtették az utazót. A városba még ma is kizárólag gyalog vagy lóháton lehet bejutni.

Petra első ismert lakói az i.e. I. évezred tájékán az edomiták voltak, az i.e. 4. században már egy arab törzs, a nabateusok lakták. Ők faragták ki a homokkő sziklafalból a ma is látható épületek nagy részét. A város fejlett vízvezeték-hálózattal rendelkezett, ami a sivatag közepén igazi luxusnak számított. Petra két fő kereskedelmi út csomópontján jött létre, és a nabateusok a kereskedőkre kivetett adókból felvirágoztatták a városukat.

Petra leghíresebb épülete a Kasneb sziklából kifaragott ún Fáraó Kincsesháza. A völgy szűk hasadékából kilépő látogató elsőként ezt pillantja meg. Neve arra az ősi feltevésre utal, mely szerint az épület tetején díszelgő kőurnában volt elrejtve a fáraó kincse (feltevéseik szerint III. Ramszeszé, akinek bányái voltak Petrában). A mendemonda szerint a helyiek sokszor megpróbálták elérni a homlokzatot, abban a reményben, hogy az urnáig eljutva megszerzik a kincset, de senkinek nem sikerült, mert mindannyian lezuhantak, és halálra zúzták magukat.

4. Karnaki templomegyüttes

A karnaki templomegyüttes majdnem száz hektáron fekszik, 30 fáraó 13 századon át építette. Három templomkörzetet és több kisebb templomot foglal magába. A turistán többnyire Ámon-Ré templomát látogatják, mert ez is olyan hatalmas, hogy a megtekintése órákat vesz igénybe, és a területén 10 katedrális is elférne. A templomegyüttes belülről kifelé terjeszkedve épült, tehát a középen álló építmények a legrégebbiek. A templom nagysága egyszerűen elképesztő! A leghíresebb oszlopcsarnokban 134 oszlop van, ezek kb 7 emelet magasak. Egy-egy oszlopot tízen érik körbe, és a tetőt tartó keresztgerendák 70 tonnát nyomnak. Ez volt a leghatalmasabb épület, amelyet az ókorban emeltek. Elképesztő emberi teljesítmény ennek az épületegyüttesnek a megépítése, ha figyelembe vesszük, hogy milyen eszközöket használtak. Az egyiptomiak nem ismerték az emelőcsigát, az oszlopok és a tető hatalmas kőtömbjeit rámpákon vontatták fel. Ugyanakkor a munka jól szervezett volt, a munkások megszabott munkaidőben dolgoztak, csoportokban váltották egymást. A kiadott anyagokról, eszközökről “munkanaplót” vezettek.

5. Angkor, a templomok és a rejtelmek városa

A nyugati világ ezt a csodát is a 19. században fedezte fel a kambodzsai dzsungelben. Charles-Emile Bouillevaux francia misszionárius bukkant rá erre a száznál is több templomot (vat) tartalmazó városra. A romváros 190km² területével az akkori világ legnépesebb városa volt. Körülbelül 600 ezer ember élt itt. A várost kövezett utak, öntözőcsatornák szabályos hálózata szelte át, és két hatalmas víztározó gondoskodott a lakosok vízellátásáról. Ezek mindegyikébe 9 millió m³ víz fért, amivel a hat hónapos száraz évszak idején a földeket öntözték.

Angkort a khmerek lakták, vallásuk a hinduizmus egyik válfaja volt, és a legnagyobb, legpompásabb temploma, Angkor-Vat a Vatikánnál nagyobb területen helyezkedik el, és Visnunak szentelték. A templomszentélyt krokodiloktól hemzsegő széles medence vette körül. A szentély falai tökéletesen precízre csiszolt kőtömbökből épültek, még egy penge sem fér be közéjük.

6. A gízai piramisok

Bár erről már mindenki hallott, muszáj a világ legnagyobb építményeinek toplistájára felvenni a gízai piramisokat, közülük is a legnagyobbat, Hufu (görögül Kheopsz) piramisát. A 6 millió tonna súlyú épület a világ egyik legnagyobb mérnöki csodája. A 146 méter magas piramis négyezer évig a világ legmagasabb emberi építménye volt. Negyvenezer munkás építette 30 éven át úgy, hogy egy 2,5 tonna súlyú kőtömb 2,5 percenként került a helyére. Körülbelül 2 millió 300 ezer tömböt helyeztek egymásra elképesztő pontossággal pusztán emberi izomerővel. A piramis minden oldala centire pontosan egyforma, és az alapozása tökéletesen vízszintes. A kőtömböket fényesre csiszolt mészkővel fedték, amelyet a középkorban lefejtettek, és Kairó építkezéseinél használtak fel. Így ma a burkolat alatti , lépcsőzetes kőtömbök láthatók. A piramis tájolása tökéletes, a négyszögletes alapjának oldali csak fokpercekkel térnek el a valódi égtájaktól. Hufu sírjába az ókor óta először a 9. században hatoltak be, de a sírkamrában nem találtak kincseket.

7. A kínai nagy fal

És végül jöjjön minden idők legnagyobb szabású létesítménye, a kínai nagy fal. Katonák, munkások millióinak erejével épült 2000 éven át, emberek százezreinek életét követelve. Valamikor az i.e. 3. században kezdték építeni, de vannak falszakaszok, amelyeket a 17. században emeltek. Mivel a nagy fal nem összefüggő, hanem különböző szakaszokból, erődítményekből áll, és korokon keresztül más és más képet adott, nehéz pontosan megmondani, hogy milyen hosszú. Az egyik becslés 6352 km-re teszi a hosszát, mások 3-10 ezer km-re becsülik. Mindenesetre a Góbi-sivatagtól a Peking hegyein át a Sárga-tengerig húzódó fal sárkányként kígyózik át a hegyvonulatokon.

Mivel évszázadokon át építették, a falak többféle anyagból és eltérő szerkezeti megoldással épültek. A szállítás nehéz volt, ezért általában a helyben talált alapanyagot használták fel. Hegyvidéken a sziklákból fejtették ki az építőköveket, erdős területen fatörzsek közé döngöltek földet, míg a sivatagban föld, homok és kavics keverékét használták. A szállítás emberi erővel vagy szamárháton történt, és iszonyatos emberi áldozatokat követelt. Volt olyan, hogy a 7. században egyetlen 10 napos időszak alatt 500 ezer ember halt meg az építkezésen. Nem véletlenül hívják úgy a nagy falat, hogy a világ legnagyobb temetője.

A falon folyamatosan állomásozott helyőrség. Az egymástól látótávolságra lévő őrtornyok között az üzenet 24 óra alatt eljutott a fal egyik végétől a másikig, és ez a csúcs a telefon feltalálásáig megdöntetlen maradt. Az őrtornyok között úgy kommunikáltak, hogy nappal farkasürülék, kén és salétrom keverékét gyújtották meg, és ennek a füstjével jeleztek, éjszaka pedig száraz tűzifa lángjával.

Készülj velem az emelt töri érettségire!

Kövess a facebookon is, ahol naponta újabb és újabb történelmi érdekességeket olvashatsz!

 

 

 

 

 

Kategória: extra   Címke:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük