6 érdekesség, amit biztosan nem tudtál II. Erzsébetről

II. Erzsébet angol királynő egy hatalmas, multikulturális birodalom uralkodója, és életének nagy része ceremoniális külsőségek közepette zajlik, melynek egyes elemei Viktória királynő óta változatlanok. De vajon milyen az uralkodónő magánemberként? Erről sokkal kevesebbet tudunk.

1. A királynő mint magánember

Ami elsőként meglepi a vele találkozókat, hogy sokkal alacsonyabb, mint gondolnánk. Mindössze 160 cm magas, ám a tartása, viselkedése kompenzálja, mintegy mellékessé teszi ezt a tényt. Hasonló paradoxon az is, hogy bár egy egész birodalom uralkodója, Erzsébet nagyon szerény és alázatos. Amikor színházba megy, igyekszik bejelentés nélkül érkezni, amikor a fények már kialudtak. Meg sem próbál fényesen bevonulni, inkább titokban besurran.

A kötetlen beszélgetések során a szeme csillog, a hangja vidám. “Néha az egész házban hallani a nevetését” – mondta az egykori intézője. A jókedvét fokozza, ha egyedül száguldozhat a vidéki utakon – anélkül, hogy bekötné a biztonsági övet. Naponta vezeti a naplóját, ám ennek tartalmát majd csak a halála után ismerheti meg a világ.

II. Erzsébet életében nincs olyan pillanat, amikor ne lenne királynő. Nincs se útlevele, se jogosítványa. Nem szavazhat, és nem tanúskodhat a bíróságon, és a hitét sem változtathatja anglikánról római katolikusra. Egy magántitkára szerint II. Erzsébetnek “két nagyszerű tulajdonsága van. Először is nagyon jól alszik, másodszor pedig nagyon jók a lábai, hosszú ideig képes állni. A királynő szívós akár egy jak.”

2. Királyi neveltetés

Erzsébet 1926. április 21-én született, és tízéves volt, amikor az apja váratlanul király lett, ő pedig a trón következő várományosa. Amikor gyerek volt, az ő köreihez tartozó lányok még véletlenül sem járhattak iskolába: nevelők tanították őket otthon. A visszaemlékezők szerint a kis Lilibet reménytelen eset volt matekból – bár senki nem várta tőle, hogy matek zseni legyen. Azt viszont igen, hogy nyelveket, zenét, táncot tanuljon. Amikor viszont kiderült, hogy ő a trón következő várományosa, elkezdték felkészíteni az uralkodásra. A Eton College egyik tanára kezdte el beavatni a 13 éves kislányt a brit történelem és alkotmány rejtelmeibe. Erzsébet hat éven át tanulmányozta az angol alkotmányt, és olyan mélyen beleásta magát annak finomságaiba, mintha az Alsóház elnökének készült volna. Később a minisztereit megdöbbentette, hogy a királynő milyen alapossággal ismeri az alkotmány egy-egy részletét.

De ha már ő a királynő, a taníttatása olyan extrákat is tartalmazott, hogy például megmutatták neki Windsor kincseit, és olyan ereklyék kerültek a kezébe, mint I. Károly inge, amit a lefejezésekor viselt, vagy az a lövedék, amely kioltotta Nelson életét. De persze “tanulmányútra” vitték őt a Brit Pénzverdébe és a Bank of Englandbe is.

Persze azért csöppet sem volt irigylésreméltó a kis hercegnő élete. Lilibet kislányként órákon át álldogált a Buckingham-palota ablakaiban, leste a világot, és azon tűnődött, hogy milyen lehet a “valódi emberek” élete.

3. Magyar portréfestők

A szülei már kiskorától kezdve festőket bíztak meg azzal, hogy készítsék el Erzsébet portréját. Eddigi élete során több mint 140(!) alkalommal ült modellt különféle festőknek, és ezzel elnyerte a történelem legtöbbet megfestett uralkodója “címet”. Első alkalommal egy jól ismert magyar portréfestőt, László Fülöpöt bízták meg azzal, hogy készítse el az alig hétéves kislány arcmását. Erzsébet második képmását is egy magyar, Kisfaludi Strobl Zsigmond készítettet, akinek Erzsébet 1936-38 között tizennyolc alkalommal ült modellt.

Királynőként őfelsége már kifejezetten élvezte ezeket a zavartalan alkalmakat, amikor lazíthatott, kedvére beszélgethetett, tréfálkozhatott egy idegennel.

4. Erzsébet, a lovak és a kutyák

Erzsébet apja, telivér paripákat tenyésztett és versenyeztetett, így nem meglepő, hogy kislányának már hároméves korában lovaglóleckéket adott. Később Erzsébet heti kétszer lovagolt, és mindig féktelen örömöt lelt abban, ha ugratott, szabadon vágtatott a mezőkön.

Hasonló szenvedéllyel szereti a királyné a kutyákat is, különösen a walesi corgi a kedvence. Erzsébet rendszerint egy tucatnyit tart ezekből a jószágokból, amelyek “mozgó szőnyegként” járnak előtte.

5. Erzsébet a háború alatt

Lilibet alig töltötte be a tizenhármat, amikor kitört a második világháború, és 19 volt, amikor véget ért. Izgalmas kamaszkora volt. A király megnyitotta a Skót-felföldön álló balmorali kastélyát a londoni bombázások áldozatai előtt. Édesanyák és gyermekeik költöztek a házba, és a hercegnőket a nevelőnők arra utasították, hogy szolgáljanak fel nekik teát, és beszélgessenek velük. Amikor a németek elkezdték bombázni Londont, a hercegnőket a Buckingham-palotából a windsori kastély biztonságos erődjébe menekítették, és itt is maradtak 1945 májusáig. A palotát a háború alatt kilencszer érte találat. A királyi család a háború alatt úgy élt, mint a londoniak többsége: a hatalmas termeket elfüggönyözték, gyenge fényű izzókkal világították meg, és a meleg vízből épp olyan hiányokat szenvedtek, mint bármelyik  angol.

A gyerekek taníttatása a háború alatt sem maradt abba, ám a legszokatlanabb kiképzést Erzsébet 18 éves korában kapta, amikor 1945-ben három héten át önkéntesként szolgált a kisegítő honvédelmi szolgálatnál. Itt ugyanazt az egyenruhát viselte, és ugyanazokat a parancsokat kapta, mint a többiek. Megtanult háromtonnás teherautót vezetni, kereket és gyertyát cserélni, féket légteleníteni, motort szerelni. Arca és keze feketéllett az olajtól, és szalutálnia kellett a magasabb rangú tiszteknek.

1945. május 8-án a húgával kiszabadultak a palotából, és a nevelők felügyelete mellett elvegyültek a londoni tömegben, majd velük együtt üdvözölték a palota erkélyén feltűnő királyi párt.

6. A királynő napirendje

Amikor a fiatal királynő trónra lépett, a férjével kialakított családi kastélyából átköltöztek a Buckingham-palotába, és Erzsébet új időbeosztást léptetett érvénybe. Fél 8-kor kelt, behozták neki az Earl Gray teával és keksszel megrakott ébresztőtálcát, és a corgik is berohantak a szobájába. Majd jöhetett a fürdő, az öltözés, a frizura elkészítése, és miközben az étkezőbe ment, a táskarádióján meghallgatta a BBC reggeli híreit. A saját étkezőjében már várták a friss reggeli lapok, amelyek közül elsőként mindig a lóversenyhírekkel szolgáló Sporting Life-ot olvasta el elsőként, a végén pedig becsülettel végigolvasta a bulvárlapokat is.

A korai időkben főtt tojást evett pirítóssal, amelyet a saját monogramjával lepecsételt vajjal kent meg. Minden nap – pontban 9-kor – egy dudás 15 percen keresztül skót melódiákat játszott, miközben az ablaka alatt menetelt. (Ezt a szokást még Viktória királynő honosította meg.)

10-kor viszont már az íróasztalánál ült, és nekilátott az iratok átnézésének. A nagyobb ünnepektől eltekintve a királynő minden nap – bárhol is van – kézhez kapja azokat a vörös bőrbe kötött irattartó dobozokat, amelyeket megtömnek a külügyminisztérium sürgönyei, a költségvetési számítások, a kabinetülések jegyzőkönyvei, az aláírásra váró dokumentumok, titkosszolgálati jelentések. Mindezek tetejében pedig este is várja Erzsébetet egy kisebb doboz, amelyben a kormánypárt frakcióvezetője összegezte a parlament aznapi tevékenységét: tömören, 300-900 szóban.

A királynő napirendjének szerves részét képezték a magánkihallgatások, ahol gyakran 1-1,5 órán át fogadta a frissen kinevezett nagyköveteket, találkozott az egyház és a kormány képviselőivel. Természetesen az udvarhölgyek, kamarások minden látogatót kioktattak a protokollról, és a királynő is előzetesen tájékozódott mindenkiről, akivel találkozott.

Erzsébetnek az ebéddel, étellel kapcsolatban nem voltak soha extra elvárásai. Számára az étel csak üzemanyag, és az ételei egyszerűek: roston sült csirke vagy hal, zöldségek, sajt, és mindig is igyekezett kerülni a nehéz desszerteket.

A királynő délutánjai változatosabban teltek mint a délelőttök. Ilyenkor sor kerülhetett valamilyen külső rendezvényre, újabb kihallgatásokra vagy visszaült az íróasztalához elvégezni még egy kis papírmunkát. A teaidő viszont szent és sérthetetlennek számított: a lakáj minden nap pontban ötkor megjelent egy zsúrkocsival, rajta a szokásos uborkás, tojásos, tormás szendviccsel, frissen sült kaláccsal, scone-nal és persze az elmaradhatatlan teával. Amíg a gyerekei kicsik voltak, Erzsébet az estéit nekik szentelte: igyekezett részt venni az esti fürdetésen, majd utána sietett, hogy megtárgyalja az ország helyzetét Winston Churchillel…

Forrás: Sally Bendell Smith: Erzsébet királynő

Készülj velem az emelt töri érettségire!

Kövess a facebookon is, ahol naponta újabb és újabb történelmi érdekességeket olvashatsz!

Kategória: Történelmi pletykák   Címke:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük