5 érdekesség, amit eddig biztosan nem tudtál az érettségiről

Az érettségi már a születése pillanatától közutálatnak örvendett, és évszázadok óta folyamatos viták kereszttüzében áll. Olyan jeles férfi is tiltakozott ellene mint Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter. Persze ennél jobbat azóta se találtak ki arra, hogy mérjék a középiskolából kikerülő diákok tudását.

érettségi régen

  1. Az osztrákok varrták a nyakunkba

Az érettségi vizsgát az osztrákok rendelték el Magyarországon minden típusú középiskola számára 1849. október 9-én. (Igen, az aradi vértanúk kivégzése után három nappal.) Az történt, hogy az Osztrák Császárság oktatását is reformálták éppen, és úgy gondolták, hogy akkor ezt egy füst alatt megteszik Magyarországon is. Valójában nem az osztrákok fejéből pattant ki az érettségi ötlete, hanem ők is a poroszoktól vették át. A bevezetése pillanatában az érettségire jelentkezés egyáltalán nem volt kötelező, csak azoknak, akik egyetemeken akartak továbbtanulni.

Az érettségi bevezetését a magyarok az önkényuralom egy újabb megnyilvánulásának tartották, és németesítési szándékot láttak bele. Valamennyi iskolafenntartó tiltakozott ellene (főleg a hazai egyházak), mert ebben az iskolai autonómia megsértését látták. És persze az is volt. A ellenzők között találjuk Eötvös József bárót is, aki a Batthyány- és később az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere volt.

2. Így változott az érettségi

Az első, 1849-ben kiadott érettségi vizsgaszabályzat szigorú feltételekhez kötötte, hogy hol lehet érettségi vizsgát szervezni. Tehát nem mindegyik iskolában lehetett vizsgát tenni, csak államilag elfogadott központi helyeken. Kezdettől fogva létezett írásbeli és szóbeli része a maturának. A vizsgatárgyak pedig a következők voltak: “anyai vagyis oktatási nyelv”, két további nyelv (általában latin és görög), történelem, földrajz és természetismeret. Ez utóbbinak volt része a mennyiségtan is. És persze érettségizni kellett hittanból is – kinek-kinek a saját felekezetének tanítása alapján.

A következő változásra majdnem 40 évet kellett várni. 1884-ben változott ismét a vizsgaszabályzat. Ekkor elrendelték, hogy a vizsgabizottságnak legyen a tagja egy kormányképviselő, illetve engedélyezték, hogy a nemzetiségi nyelvű iskolákban a diákok a saját anyanyelvükön írásbelizhetnek. További szabadságot jelentett, hogy a vizsgázók nem központilag kiadott címek alapján készítették el az írásbeli dolgozataikat, hanem az iskola adott meg címeket, amelyek közül a vizsgabizottsági elnök választott. Változtak a vizsgatárgyak is. Minden iskolatípusban öt tantárgyból volt szóbeli vizsga: a gimnáziumban latinból, a reáliskolában németből, a többi négy tantárgy megegyezett: magyar nyelv és irodalom, Magyarország története, matematika és fizika. A vizsgázónak fizetnie kellett a vizsgáért és az érettségi bizonyítvány kiállításáért is.

3. A lányok érettségije

A lányok 1877 óta érettségizhetnek. Mivel ők a fiúktól elkülönítve lányiskolákban tanultak, amikor az érettségijükre került a sor, el kellett zarándokolniuk a saját iskolatípusuknak megfelelő fiúgimnáziumban, és ott tehettek vizsgát. A lányok érettségijét azért kellett elrendelni, mert ugyanebben az évben megnyíltak az egyetemek a lányok előtt is, és a felvételi követelmény az érettségi volt.

érettségi régen1

4. Mire jó az érettségi?

Érettségit kezdetben azok a diákok tettek, akik szerettek volna egyetemen továbbtanulni. Számukra az érettségi belépő volt a felsőoktatásba. Később, 1883-tól nem csak a felsőoktatásba jelentett automatikus belépőt, hanem a köztisztviselői karba is. Akinek érettségije volt, az attól kezdve úriembernek számított.

A II. világháború után a kommunista rendszer intézkedései erősen csökkentették az érettségi súlyát. Ettől kezdve a matura nem jelentett automatikus felvételit az egyetemekre. Sőt, inkább egyfajta ideológiai szűrőként használta az új népi hatalom. A vizsgabizottság véleményt mondott a vizsgázó “ideológiai fejlettségéről” is, és ha ebben könnyűnek találtatott (nem volt sem paraszti, sem munkás származású), akkor hiába szerezte meg az érettségit, “helyhiány miatt” elutasították az egyetemi felvételijét. Tovább csökkentett az érettségi súlyát, hogy 1952-ben bevezették az egyetemi felvételi vizsgákat, és ettől kezdve az érettségi eredménye már senkit sem érdekelt.

5. És néhány “népszerű” intézkedés az érettségivel kapcsolatban

A Tanácsköztársaság alatt eltörölték az érettségit – persze 1919 végén ismét visszaállították. De furcsa próbálkozás volt az is, amikor 1974-ben eltörölték az érdemjegyeket az érettségin, és a diákok a következő szöveges értékelés egyikét kaptak a bizonyítványukba: dicsérettel megfelelt/megfelelt/nem felelt meg. 1978-ban pedig egy újabb népszerű intézkedéssel próbálkoztak: eltörölték a történelem érettségit. Ez az intézkedés csak a diákok körében volt népszerű, a történelem tanárok ellenezték, és úgy esett, hogy az ő véleményük többet nyomott a latba. így aztán hamarosan visszaállították méltó helyére a történelem tantárgyat is.

Nézd meg, hogyan készülhetsz velem a történelem érettségire!

 

 

Kategória: Életmód   Címke: , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük