Katedra és palatábla – avagy sulikezdés 100 éve

Időutazásra hívlak, kedves Olvasó, az 1900-as évek első néhány évtizedébe. Gyere, nézzük meg, mit viseltek az iskolások, hogy nézett ki a tantermük, és milyen felszerelést vásároltak a szülők a tanév kezdetén!

tanterem

Az 1868-as népiskolai törvény óta a 6-12 éves kor közötti fiú és lány gyermekek egyaránt tankötelesek. Ennek eredményeként sok száz falusi népiskola épül fel szerte az országban. A falusi iskolákban a gyerekeket koedukáltan tanították, sőt a falusi iskola egyetlen tantermében foglalt helyet az összes évfolyam. Amíg a tanító írni-olvasni tanította az elsősöket, a nagyobbak önállóan végezték a feladatukat. Ennek az oktatási formának az volt az óriási előnye, hogy a hat év alatt egy diák hatszor hallotta minden évfolyam tananyagát, vagyis meglehetősen elmélyült benne a tudás.

A tanterem

A tanterem alapfelszereltségéhez tartozott a tábla, kréta, a katedra, az a kis dobogóféle, amin a tanári asztal állt. A padok, amelyek össze voltak fűzve, és az asztal lapja a diák felé lejtett. Az asztal közepén egy kis lyuk található, a tintatartónak. A tanári segédeszközök a következők voltak: térkép, (nagy Magyarország!) abacus (óriási golyós számológép), földgömb és a tanár úr elmaradhatatlan nádpálcája, amely gyakran csattant a padra felfektetett rendetlenkedők fenekén vagy tenyerén. (A szülőknek szemük se rebbent, a tanító úr ítélete nagyobb szentségnek örvendett mint az Úristené.)

A tanterem padlója általában olajjal felkent fapadló volt, és a terem végében volt található egy lavór, vödör víz a tisztálkodáshoz.

A tanterem falán kereszt, gyakran a magyar Hiszekegy, esetleg szorzótábla. A korabeli tanító urak nem törték magukat azzal, hogy színessé tegyék a gyerekek számára a tantermet.

A terem fűtését fatüzelésű kályhákkal oldották meg.

1935_tanterem_tanulas

A tanszerek

A szülők pénztárcáját már akkor is jócskán megterhelte az iskolakezdés, különösen, ha egy lakóhelyüktől távoli, bentlakásos iskolába küldték a gyermeküket, és gondoskodniuk kellett a diák ellátásáról, szállásáról is.

A diák alapfelszerelése egy rend ünneplő ruha: fiúknak általában matrózing, kisiskolásoknak kantáros rövidnadrág, a nagyoknak hosszú.  A lányokat a dualizmus korában általában kicsi hölgyeknek öltöztették, később azonban megjelentek az egyes iskolák egyenruháit, amit a szülőknek meg kellett vásárolniuk. Gondoljunk csak az Abigélben szereplő puritán egyenblúzra és egyenszoknyára.

abigel-4

Alapdarab volt az iskolatáska, bár a szegényebbek ezt úgy oldották meg, hogy egy madzaggal átkötötték azt a pár füzetet, könyvet, amelyet az iskolában használtak. Mivel akkoriban jóval kevesebb és vékonyabb tankönyv volt használatban, az iskolatáskák is sokkal kisebbek voltak.

szépírás füzet

Alapdarab néhány szecessziós indával díszített füzet, amelybe a gyerekek mártogatós tollal írtak. Tehát kellett toll, tintartató, itatóspapír. És persze a könyvek. Már akkoriban is ismerték a tartós tankönyv fogalmát, hiszen a tankönyvek nem változtak évente, nyugodtan használhatta a kisebb gyerek a nagyobb tesók könyveit. Természetesen vásárolni kellett a szülőknek körzőt, vonalzót, színes irónt, radírt és tolltartót is.

sulitarlat_03

Forrás: http://hihetetlen.8x.hu

A kisiskolások általában palatáblát és vesszőt használtak. Ez egy viasszal bevont tablet méretű táblácska volt, amelyre palavesszővel rajzolták az első betűket a kicsik. A vessző végével pedig ki lehetett radírozni a félresikerült vonásokat.

palatabla2

Forrás: http://targymesek.blog.hu/

Bár a népiskola hivatalosan ingyenes volt, rengeteg család számára gondot okozott a gyerekeik beiskolázása. Sok családban a legalapvetőbb gond az volt, hogy télen nem tudtak cipőt adni a gyerekre, mert az öt-hat gyereknek volt egy pár cipője…

Olvass tovább!

További olvasnivalót a honlapomon vagy a facebook oldalamon találsz.

Vagy nézd meg, hogyan készülhetsz velem az emelt szintű történelem érettségire!

Kategória: Életmód   Címke: , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük