5 érdekesség, amit eddig biztosan nem tudtál a Szent Koronáról

A történelem órákon megtanultuk, hogy mennyire fontos a királyi hatalom elismerése szempontjából, hogy az adott királyt a Szent Koronával koronázták-e meg. De vajon miért ilyen fontos ez? Arról is keveset tudunk, hogyan alakult ki a felségjelvény mai formája. Íme öt – abszolút önkényesen – kiragadott érdekesség.

1. Tényleg Szent Istváné volt a Szent Korona?

A válasz leginkább nem. Bár a középkori hagyomány a Hartvik-legendára támaszkodva úgy tartja, hogy II. Szilveszter pápa egy látomás alapján a lengyel fejedelem számára elkészíttetett koronát Istvánnak adta, a modern történetírás nem gondolja azt, hogy a mai Szent Korona ebben a formában illette volna az első királyunk fejét. A koronázási ékszereinket – beleértve a koronázási palástot és a jogart is – a 12. században úgy választották ki, hogy azok kapcsolódjanak Szent Istvánhoz. Például a koronázási palástunkat István és Gizella készíttették miseruhának, a különleges formájú jogar pedig biztos, hogy első királyunk tulajdonában volt.

A koronánk alsó része valószínűleg a konstantinápolyi palotaműhelyben készült, és formája szerint vitathatatlanul női korona volt. Valószínűleg I. Géza királyunk görög feleségének a házassági koronája lehetett. Akkor már évszázadok óta a keleti házasságkötési szertartás része volt a jegyespár megkoronázása, így kerülhetett hozzák az alsó abroncskorona.

A korona felső része, a keresztpánt nem önálló tárgy, önmagában nem használható. Nem tudjuk pontosan, hogy honnan származik a keresztpánt. Vannak kutatók, akik azt állítják, hogy Szent István idejében keletkezett Itáliában, és azt feltételezik, hogy István ereklyetartójának a koronájából származik. Vagyis ilyen formában tényleg kapcsolódik az első királyunkhoz. A középkori krónikák arról beszélnek, hogy a magyar királyokra a koronázáskor Szent István koronáját és “öltözetét” adták fel. Természetesen ezeket a közléseket nem kell szó szerint venni, de a koronázási jelvények áttételesen tényleg kapcsolatban állnak Szent Istvánnal.

2. Miért ferde a korona keresztje?

Igazából nem csak a kereszt ferdesége érdekes, hanem az a mód is, ahogy a keresztpánt középső, a világbíró Krisztus (Pantokrátor) négyszögletű zománcképét durván áttörték a kereszttel. A kereszt későbbi, mint a korona összeállítása.  A mai korona helyén korábban volt valami másféle díszítmény: egy kereszt vagy liliom alakú dísz, amit korábban levettek. Valószínűleg Izabella királyné idejében vehették le, amikor is a gyalui egyezmény értelmében a királyné átadta a Szent Koronát I. Ferdinánd megbízottjának. Állítólag János Zsigmond arra biztatta az anyját, hogy vegye le a korona keresztjét, mert akinél az a rész van, arra visszaszáll maga a korona is. Az így levett keresztet végül Báthory Zsigmond Rudolf császárnak ajándékozta. Addigra viszont már a ma is látható, gömbös végű keresztet legkésőbb Miksa koronázása előtt (1563) rátették a Szent Koronára.

A koronát viszont valamikor a kora újkorban súlyos baleset érte, amikor a keresztet rögzítő csavar elferdült, a keresztpántok belenyomódtak a korona belsejébe, és ennek következtében két pánt is eltörött. A sérülés valószínűleg valamelyik koronázás után történhetett, amikor az ékszereket elcsomagolták. A korona még feltehetően nem volt megfelelően elhelyezve a vasládában, és rácsapódott a teteje.

3. Miért szent a koronánk?

A koronát a 13. század közepétől tartják szentnek, ami azért is érdekes, mert semmiféle más koronát nem ismerünk a történelemben, amit szentként tisztelt volna bármelyik nemzet. A korona szentsége onnan ered, hogy II. Szilveszter pápa isteni kinyilatkoztatás eredményeképpen adományozta ezt a magyaroknak. Ugyanakkor a “sacra corona regni Hungariae” szerkezet nem pusztán a korona szentségére utal, hanem annak hatalmára. Arra, hogy a korona önmagában testesíti meg az ország teljességét.

A Szent Korona III. András esküszövegében bukkan fel önálló jogi személyiségként: a király esküt tett arra, hogy az országa jogait és a korona méltóságát sértetlenül fenn fogja tartani. A királyi hatalmat a Szent Korona ruházta magára az uralkodóra, így a királyok hatalma a Szent Koronától ered. Ezért volt olyan nagyon fontos, hogy az uralkodót a Szent Koronával koronázzák meg. Ennek hiányában a hatalma ingatag és megkérdőjelezhető volt.

 

4. Mikor viselték az uralkodók a Szent Koronát?

Magyarország koronája nem közönséges, hanem beavató korona. A királyok általában több koronával is rendelkeztek. Volt például házi és országló koronájuk is. Az országló koronát az országos ügyek intézésekor viselték az uralkodók, míg a házi koronát bármilyen alkalommal, akár az udvartartás felett végzett szemle során is. A beavató korona azonban nem hétköznapi viselésre szolgált, ezt csak egyetlen alkalommal, a felszentelés aktusa során tették az uralkodó fejére, majd biztos helyre vitték, és csak a következő uralkodó koronázásakor vették elő ismét.

5. Mit jelent a Szent Korona-tan?

A Szent Korona-tan első megfogalmazója Werbőczy István volt, aki kifejtette, hogy a Szent Koronának a király és a nemesség egyaránt hűséggel tartozott, és mivel a felségjogokat maga a Szent Korona birtokolta, a király soha nem rendelkezett teljes önállósággal, csakis a Szent Korona nevében, a nemességgel egyetértésben intézkedhetett. Ebből következett, hogy a korona jogán a nemzet tagjai is részt vesznek a hatalom gyakorlásában, másrészt, hogy a király nem saját jogán, hanem a korona jogán bírja a hatalmat. A koronázás nálunk tehát nem csak formaság volt, hanem közjogi aktus is: a koronázással szállt át a királyi hatalom a koronáról a királyra.

KATTINTS A LINKRE!

Készülj ONLINE az EMELT TÖRI ÉRETTSÉGIRE!

Készülj velem a töri érettségire VIDEÓK SEGÍTSÉGÉVEL!

Kövess a facebookon is, és biztosan nem maradsz le egyetlen izgalmas bejegyzésről sem!

Forrás: Vécsey Olivér: A magyar korona

Hozzászólások

  • Nemes István szerint:

    Az, hogy a Szent Korona sérülését a lecsapódó ládafedél okozta volna, hazugság! Néphülyítés! A hívatásos előadók, nagyon jól ismerik a sérülés okát, idejét! Ez a dátum, 1608. június 12!!!
    Megy a megtévesztés, maszatolás, újabb és újabb történetek és előadók bukkannak fel, de senki nem veszi a bátorságot, hogy ki-mondja a Habsburgok felelősségét! A Korona sérülésének megérté-séhez nem szabad csak a kereszt sérülésével foglalkozni!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük