Hitler, az okkultizmus megszállottja

Amikor a nürnbergi per során a szövetségesek vallatóra fogták a nácikat, elképesztette őket, hogy az okkult gondolkodás mennyire rányomta a bélyegét Németország legbefolyásosabb vezetőire. A hatalom urai a fajjal, emberfeletti lényekkel kapcsolatos áltudományos okkultista nézetek hívei voltak, és habozás nélkül készen álltak a népirtásra, mert úgy vélték, hogy ezzel megtisztítják a világot az “alacsonyabb fajok” káros hatásától.

Forrás: By Bundesarchiv, Bild 183-1987-0703-507 / unbekannt / CC-BY-SA 3.0, CC BY-SA 3.0 de, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=5346192

Hitler és az árja hősök

Hitler még az első világháború kitörése előtt a szegényszállón ismerkedett meg Joseph Greinerrel, aki megtanította néhány mágikus gyakorlatra, és megmutatta neki, milyen módon befolyásolhatja az embereket és az eseményeket. Hitler tanulmányozni kezdte a hipnotizőrök módszereit, és azokat a dolgokat, amelyekről úgy vélte, hogy erősebbé tehetik az akaraterejét. Pusztán az elméje segítségével megpróbált tárgyakat mozgatni, varázsvesszővel vizet keresett, elmélyült az asztrológiában, numerológiában, fiziognómiában.

1909-ben találkozott Adolf Lanzcal, aki további okkult képzésben részesítette. Lanz létrehozott egy okkultista csoportot, az Új Templomosok rendjét, és azt tanította, hogy az árja hős Isten és a Szentlélek legtökéletesebb testet öltése. A hős legelkeseredettebb ellenfele az alacsonyabb rendű ember, aki elősegítette a demokrácia, a kapitalizmus elterjedését. A Új Templomosok rendjében természetesen csak tiszta vérű, szőke, kék szemű árják léphettek be, akik megígérték, hogy csak tiszta fajú nőt vesznek feleségül. A rend vezetője elítélte a fajok közötti szexuális kapcsolatot, és azt követelte, hogy az ilyen bűnösöket kényszermunkára ítéljék. Lanz rendkívüli gyűlölettel beszélt a zsidókról, csehekről és szlovénokról, mert szerinte ezek a népek a majmokkal összeálló árják vérvonalából fejlődtek ki.

A müncheni tanítómesterek

Hitler 1913-ban Münchenben telepedett le, ahol számtalan olyan emberrel találkozott, akik tovább formálták gondolkodását. Valójában a legtöbb őrült eszmét másoktól vette át, nagyon kevés saját ötlete volt. Münchenben ismerkedett meg Alfred Schulerrel, aki személyes jelképévé választotta a horogkeresztet. Itt találkozott Ludwig Derlethtel, akit lenyűgözött az alkímia és a biomezőgazdaság. Szeretett volna összhangban élni a természettel, és csak vegetáriánus ételeket fogyasztott. Köztudott, hogy Hitler is vegetáriánus volt…

Münchenben találkozott a későbbi Führer Dietrich Eckarttal is, aki azonnal meglátta benne az általa oly nagyon várt erős vezetőt. Eckart biztosra vette, hogy a fiatal osztrák a messiás, akire egész Németország várt: alacsony származású, aki sorstársként szólíthatja meg a tömegeket, karizmatikus férfi és nagyszerű szónok. Eckart biztosra vette, hogy Hitlerből kikovácsolhatják Németország megmentőjét, csak megfelelő képzésben kell részesíteni. Így aztán megismertette őt számos okkultista elképzeléssel és módszerrel. Bevezette tanítványát három mágikus rendbe: a Thule Társaság, az Arman Rend és a Vril Társaság soraiba. Hitler megtanulta tőlük az okkult összpontosítás technikáit, a vizualizálást, és azt, miként befolyásolhatja az embereket, eseményeket.

Eckart szentül hitt abban, hogy kapcsolatban áll a  “Titkos Főnökökkel”, akik fent élnek a levegőben, esetleg Tibet hegyi erődjeiben. Azt gondolta, képes őket megidézni, és Németország javára együttműködésre késztetni. A nácizmust az első pillanattól kezdve átjárta az okkultizmus. A náci párt a Thule Társaság politikai szervezeteként jött létre. Ez a társaság abban hitt, hogy állítólag volt egy északi ország, Hyperborea, amit jég pusztított el, kettészakadt, és így jött létre Thule szigete, ahol az árja faj őseinek leszármazottai éltek.

Rosenberg és az antiszemitizmus

Eckart ismertette meg Hitlert az antiszemita zsidó, Otto Weininger irományával, a Szex és jellemmel is. Weininger a faji előítéleteit nyakon öntötte az erős szexizmussal. Azt gondolta, hogy vannak férfias és nőies nemzetek. A Földközi-tenger népei nőiesek, alantasak, és természetesen közéjük tartoznak a zsidók is. Ezzel szemben Észak-Európa lakóit férfiasnak tartotta. A nőkről elképesztően rossz véleménnyel volt: szerinte a legjobb nő is alacsonyabb rangú még a legalantasabb férfinél is. A nőket még emberi lényeknek sem volt hajlandó tartani. A zsidókról viszont azt mondta, hogy még a nőknél is alacsonyabb rendűek. Hitlerrel rendkívül nagy hatással volt Weinger irománya.

Nagyon hasonló nézeteket vallott a náci párt főideológusa, Rosenberg is. Az ő szemében katasztrofális hibának tűnt a nők egyenjogúsítása, az emberi jogokat veszélyes tévútnak tartotta, és megszállottan gyűlölte a zsidókat. Eckart mutatta be Hitlert Rosenbergnek, aki szintén döntő befolyást gyakorolt a későbbi Führer gondolkodására. Rosenberg a nőkön és a zsidókon kívül gyűlölte a kommunistákat, keresztényeket, kapitalistákat és a szabadkőműveseket. Hitt az árja faj thulei eredetében, és arra törekedett, hogy létrehozza az alsóbbrendű fajok felett uralkodó új embertípust.

Forrás: Di Bundesarchiv, Bild 183-1985-0723-500 / Bauer, Friedrich Franz / CC-BY-SA 3.0, CC BY-SA 3.0 de, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=5344939

Rosenberg ismertette meg Hitlert a Cion bölcseinek jegyzőkönyvével is. A műben állítólag benne van mindaz, ami az 1897-es bázeli zsidó világkongresszuson elhangzott. Eszerint a zsidók ekkor dolgozták ki, hogyan hajtják uralmuk alá a világot. Rosenberg tökéletesen tisztában volt azzal, hogy a jegyzőkönyv hamisítvány, ugyanakkor felmérte azt is, hogy a könyv milyen iszonyatos hatással lehet a tömegekre, ha terjeszteni kezdik. Hamarosan így is tettek, Rosenberget pedig kinevezték a náci párt főideológusává, akinek az volt a feladata, hogy “tényekkel” támassza alá a szónokok állításait. Ezen kívül pedig komoly szerepet játszott a nácizmus filozófiájának kialakításában. Hitler igen nagyra becsülte Roswnberget, amit az is mutat, hogy miután őt letartóztatták a sörpuccs után, Rosenberget nevezte ki a párt élére.

A Vril Társaság

A Thule Társaságon belül létezett egy tárt, belső kör, a Vril Társaság. Bár a szervezetnek kevés tagja volt, azok aránytalanul nagy befolyásra tettek szert. A tagság állítólag az emberi testben működő életerő irányítására törekedett, és szerette volna megszerezni az idő feletti uralmat. Úgy vélték, hogy a gondolati energiájuk összpontosításával elég erősek ahhoz, hogy az emberek fizikai, de asztrális testében is teljes mértékben aktivizálhassák a csakrákat.

A vril szót először Lord Lytton angol író 1871-es regényében használta először. Az eljövendő faj című könyve egy olyan világban játszódik, ahol fejlett élőlények laknak hatalmas, föld alatti barlangokban, és mesteri fokra fejlesztették a vrilnek nevezett életenergia használatát. Erre az energiára támaszkodva olyan hatalmasak lettek, mint az istenek. Lytton regényében egy totalitárius, fajgyűlölő társadalom képét festette le. A Vril Társaság a könyv miatt kapta a nevét, és tagjai elhitték, hogy félisteni lények élnek a föld alatt. Úgy vélték, hogy a vril népe magasabb szintű tudás és bölcsesség birtokában van. A társaság néhány tagja meggyőződéssel állította, hogy sikerült kapcsolatba lépnie a bölcsekkel, és olyan tudást kaptak, amely révén elérhető közelségbe került a világ feletti uralom. Úgy gondolták, hogy a vril minden hatalom alapja, és aki ezt megtanulja irányítani, az a világ ura lehet. Szeánszokon médiumokon keresztül a Titkos Főnökök állítólag üzeneteket küldtek nekik, amelyekben az állt, hogy küszöbön áll Németország régóta várt megváltójának színre lépése. A vril népe magasabb rendűnek tartja magát minden más fajnál, és meggyőződésük, hogy az erősnek kell uralkodnia a gyenge felett. Csupán a legrátermettebbek maradnak életben, és kétségbevonhatatlan joguk van az egész világ leigázására.

Eckart felszólította Hitlert, hogy lépjen be a Vril Társaságba. A titkos társaság hatása alatt állva a majdani Führer egyre magabiztosabbá, meggyőző erejű szónokká vált, és kialakult lenyűgöző karizmája. A társaságnak később Hess, Göring és Himmler is tagja lett.

A társaság leleplezése

A második világháború végéig még csak azt sem lehetett tudni, hogy a Vril Társaság létezik. A nürnbergi per idején néhány vádlott megemlítette, ám vallomásukat nem vették figyelembe, mert el akarták kerülni, hogy a vádlottakat beszámíthatatlannak nyilvánítsák, és felmentsék. A világ először a rakétaszakértő német tudóstól, Willy Leytől értesült a társaságról, amikor Ley kiadta 1947-ben A náci rezsim és az áltudományok című könyvét.

Forrás: Michael Fitzgerald: A nácik okkult háborúja

KATTINTS A LINKRE!

Készülj velem ONLINE az emelt töri érettségire!

Készülj a töri érettségire VIDEÓK és KIDOLGOZOTT TÉTELEK SEGÍTSÉGÉVEL!

Kövess a facebookon is, ahol naponta frissülő történelmi érdekességeket találsz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük