Gasztrotörténet

A legendás Gundel

A Gundel név több mint száz éve fogalommá vált nem csak Budapesten, hanem szerte a nagyvilágban. De vajon hogyan épített ki ilyen lenyűgöző hírnevet ez a család?

5 érdekesség a kocsmázás történetéből

A kocsmázás majdhogynem egyidős az emberi civilizációval. Az ókor óta természetes, hogy az ember beugrik egy-egy korsó sörre vagy pohár borra valahová. Vagy csak úgy beszélgetni, politizálni, felkelést vagy forradalmat csinálni...

Mitől kóser a kóser étel?

1944 előtt a zárt közösségekben élő zsidók többsége nagy gondot fordított a kóser étkezésre. De vajon mi számított kóser táplálkozásnak egy hitét gyakorló zsidó számára?

Ezt ettük a szocialista érában

A gulyáskommunizmus éveire a többség úgy emlékszik vissza mint az olcsó kenyér és a kétforintos krumplislángos időszakára, amikor mindenki kedvére jóllakhatott. Lehet, hogy a Kádár-korszak végére ez tényleg így alakult, ám az 1945 utáni első két évtizedben sokaknak nem jutott sem menyiségében, sem minőségében elegendő élelem az asztalára.

Cukrászdák a monarchiabeli Budapesten

Sokan és sokat beszéltek már a békebeli Budapest kávéházi életéről, ám sajnos nagyon kevés szó esik arról, hogy hasonlóan élénk társasági élet folyt a korszak elképesztően színvonalas cukrászdáiban. A Ruszwurm, az Auguszt és a Gerbaud cukrászdában olyan gyönyörű és finom volt a sütemény, a fagylalt, olyan kifinomult a berendezés és a kiszolgálás, hogy a társadalom legfelsőbb körei számára is sikk volt itt megjelenni.

Gombóc Artúr kedvenc múzeuma

Ha te is nagy rajongója vagy a kerek, a hosszú, a szögletes, a gömbölyű és a lyukas csokoládénak, akkor vedd fel a bakancslistádra a Szamos Csokoládémúzeumát, ahol egy csokoládétúra keretében mindent megtudhatsz kedvenc édességed készítéséről és történetéről. Mert XIV. Lajos óta Európa apraja-nagyja Gombóc Artúr módjára rajong a forró csokiért, a táblás csokiért, a pralinéért és a bonbonért.

A Rigó Jancsi igaz története

Köztudott, hogy a dobos tortát Dobos C. Józsefről, a palacsintát pedig Gundel Károlyról nevezték el. De vajon hogyan kapta a nevét a csokis sütemény a botrányos hírű cigányprímásról, Rigó Jancsiról?

Ezt ették és itták Petőfiék a Pilvax kávéházban

Persze, megtanultuk már általános iskolában, hogy az a bizonyos márciusi forradalom a Pilvax kávéházból indult. De azt soha nem mesélték el nekünk, hogy híres íróink, költőink nem csak politizálni jártak ebbe az intézménybe, hanem enni, inni, biliárdozni, újságot olvasni, sőt voltak, akik annyira sok időt töltöttek a kávéházban, hogy ide címeztették a leveleiket is.

Ezt ette Széchenyi és Petőfi – táplálkozás a reformkorban

Azt gondolhatnánk, hogy a reformkorban még alig volt étkezési kultúra, és eleink a pörköltön és a gulyáson kívül mást nem is ettek. Pedig a korabeli szakácskönyveket fellapozva kiderül, hogy igen változatosan táplálkoztak, és az előkelőink étlapján a vadhúsokon kívül olyan különlegességek is szerepeltek mint békák, rákok és csigák. És egy-egy kiadós ebéd után pedig még a legszegényebbek is elkortyolták a kávéjukat, a gazdagabbak elnyaltak egy-egy gombóc "fagyost".

Szaténkesztyű és ötórai tea

Filmekből jól ismerjük a képet: fehér kesztyűs inasok suhannak nesztelenül a teát kortyolgató vendégek között. Az inasok bal kezében tálca csészével, tejszínes kannával, cukortartóval, a jobb karjukon egy másik aprósüteménnyel és papírvékony szendvicsekkel. Ha valaki belép a szalonba, az inas azonnal teával kínálja.