Emelt Töri Érettségi

Hat érdekesség Horthy Miklós magánéletéről

Horthy Miklós személye, megítélése igen megosztó. Sokat lehet vitatkozni a politikájáról, döntéseiről, nézeteiről, ám mindeközben igen kevesen és keveset tudnak a magánéletéről. Pedig az élete sok kalandban és fájdalomban is bővelkedett.

1. A gyerekkora

Horthy Miklós élete első nyolc évét Kenderesen, a családi birtokon töltötte. A családtagok visszaemlékezése szerint eleven, kalandvágyó gyerek volt, amit édesapja nehezen viselhetett, mert 8 évesen – édesanyja minden rimánkodása ellenére – a kisfiút Debrecenbe küldték tanulni. A családi háztól való elszakadást megkönnyítette számára, hogy a két bátyjával lakott együtt. 10 és 14 éves kora között Sopronban tanult a Lähne nevű bentlakásos fiúintézetben, ahol a német volt az oktatás nyelve. A továbbra is kalandvágyó 14 éves fiú a fejébe vette, hogy tengerésztiszt lesz.

Fiatalabb bátyja, Béla ekkor már a fiumei tengerészeti akadémia hallgatója volt, azonban egy hadgyakorlaton a mögötte álló iskolatársa véletlenül combon lőtte őt egy vaktölténnyel. Béla két nap alatt belehalt a sérülésbe, mert feltehetően vérmérgezést kapott. Valószínűleg nem volt könnyű a szülőknek beleegyezni abba, hogy a következő gyermekük is ebbe az intézménybe felvételizzen. A 612 jelentkező közül abban az évben 42 diákot vettek fel haditengerészeti akadémiára, és Horthy köztük volt. Az iskola szigorúságára jellemző, hogy a 42 hallgató egyharmada az évek során kibukott, és csak huszonheten váltak közülük hadapróddá.

2. Homo monarchicus

Horthy a Monarchia tipikus úriemberévé vált. Egyrészt a birodalom négy nyelvét beszélte: a főként olaszok által lakott Fiumében megtanult olaszul, és egészen jól beszélt horvátul is. Magyar volt az anyanyelve, és még Sopronban megtanult németül. Ezeken kívül pedig beszélt angolul és franciául is.

Mindezen felül kiváló sportember volt: versenyszerűen vitorlázott, kitűnően vívott (hadseregbajnok volt!), eredményes középtávfutó és kerékpárversenyző volt, és a teniszben is szép sikereket ért el. A korabeli nyelv all-round sportemberként emlegette ezt az embertípust. Az úriemberséghez pedig hozzátartozott, hogy jó táncos, elsőosztályú lovas, kitűnő vadász, és kellemes társasági ember vált belőle. A remek képességekkel megáldott fiatalember nyüzsgő társasági életet élt miközben a Monarchia különböző hajóin szolgált.

3. Utazás a világ körül

A kalandvágyó kisfiú álma 1892-ben teljesedett be, amikor a 22 éves ifjút a Saida nevű háromárbócos korvettre osztották be, ami egy közel kétéves világ körüli útra indult. Az utazás során Horthy eljutott Ázsiába, Polinéziában, Ausztráliába. Az “unalmas” tengeri utazást a kikötőkben bálok, fogadások, vadászatok, lovaspóló versenyek tették változatossá. Valószínűleg ezen az utazáson tett szert az egész bal karját beborító sárkányt ábrázoló tetoválásra, amit aztán később is mindig büszkén mutogatott.

Az utazásról hazatérve az első napokat Budapesten töltötte, ahol ellátogatott a Nemzeti Színházba is. Emlékirataiban így írt a sokkoló élményéről: “Az első sorban ültem, kifogástalan hallásom volt, mégis alig értettem meg valamit. Három éven át alig egy-két esetben hallottam magyar szót, nem csoda tehát, hogy időbe tellett, míg édes anyanyelvem soká nélkülözött hangjaihoz ismét hozzászokhattam.”

4. Házasság és család

A szerelem teljesen váratlanul talált rá az akkor már 32 éves férfira. A nővérét akarta meglátogatni Miskolcon, de csak a sógorát találta otthon, az is éppen útnak indult a barátaihoz. A sógor felajánlotta Horthynak, hogy tartson vele, és látogassák meg együtt a Purgly családot. Így ismerkedett meg Horthy a háziasszony húgával, Purgly Magdolnával. A fiatalok között szerelem szövődött, és pár hónappal később, 1901 júliusában házasságot is kötöttek. Mivel Horthyt Polához kötötte a szolgálat, ide költöztek, és 1902 és 1907 között négy gyermekük született.

A házaspár az együtt töltött évek alatt végül három gyermekét veszítette el. Legidősebb lányuk, Magdolna 16 évesen vörhenyben halt meg, Paulette lányukat 37 éves korában a tüdőbaj vitte el, idősebb fiuk, Horthy István pedig 1942-ben zuhant le a repülőgépével. Végül az 1944-es kiugrási kísérlet nehéz óráiban az egyetlen megmaradt gyermeküket, Miklóst a németek elrabolták, és ezzel kényszerítették Horthyt a kormányzóságról való lemondásra. Ifjabb Horthy Miklóst végül a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták, és csak 1945 nyarán láthatta viszont a családját.

5. Ferenc József szárnysegédje

1909. novemberében Horthy Miklóst Ferenc József személye melletti szárnysegédjévé nevezték ki. A birodalom belpolitikai helyzete megkövetelte, hogy egyszer már egy magyar szárnysegéd is legyen az udvarnál. A jelöltnek a haditengerészettől kellett jönnie, hibátlanul kellett németül beszélnie, és az is feltétel volt, hogy jó lovas és vadász legyen az illető. Így esett a választás Horthy Miklósra.

Csaknem öt évig tartotta a szolgálat a Hofburgban, ami egyáltalán nem volt könnyű, főleg ha arra gondolunk, hogy az uralkodó rendszerint hajnali négykor kelt, a szolgálatban lévő szárnysegédnek pedig már egy órával előtte ébren kellett lennie. Továbbá a szabadidejében is mindig készen kellett állnia, mert megeshetett, hogy egy váratlan helyzet miatt szolgálatba kellett állnia. Horthy az emlékirataiban elérzékenyülve így emlékezett vissza erre az időre:“Büszke és boldog voltam, hogy általánosan tisztelt és szeretett uralkodónk közvetlen közelébe kerültem. Ez az öt év volt éltem legszebb, leggondtalanabb időszaka.”

Elhurcoltatás és emigráció

1944 őszén a kiugrási kísérlet meghiúsulása után Horthyt a németek családja megmaradt tagjaival együtt (feleségével, menyével és unokájával) Bajorországba, egy kastélyba szállították, ahol egy SS-század, valamint egy 12 fős Gestapo különítmény tartotta őket fogva – azzal a paranccsal, hogy mielőtt megérkeznek az amerikaiak, lőjék le a foglyaikat. Végül ez nem történt meg, 1945. április 28-án reggelre eltűnt a német őrség, és pár napon belül megérkeztek az amerikai csapatok, akik felszólították az idős exkormányzót, hogy tartson velük. Különböző városokban való őrizet után végül Horthyt Nürnbergbe szállították, ahol tanúként hallgatták meg, elsősorban Hitlerről és Keitelről faggatták. Végül nyolc hónapnyi őrizet után szabadon engedték, és visszaszállították őt a Weilheimben tartózkodó családjához.

A háború után Rákosiék foglalkoztak a gondolattal, hogy az 1919-es megtorlások miatt perbe fogják Horthyt, de Sztálin leintette őket, és személyesen közölte egy kormánytárgyalás szünetében Nagy Ferenc miniszterelnökkel, hogy “ne ítélkezzenek Horthy felett. Először is öreg ember már, azután pedig nem  szabad elfelejteni neki, hogy mégiscsak fegyverszünetei ajánlatot tett 1944 őszén!”

A Horthy család 1948 decemberében Portugáliába költözött, mert Magdolnának megromlott egészségi állapota miatt éghajlatváltozásra volt szüksége. A család igen szerény körülmények között élt Estorilban, menyük, özvegy Horthy Istvánné gondoskodott az idős házaspárról. Horthy ekkor is tevékeny társas életet élt, követte a világ eseményeit. 1956. november 4-étől kezdve azonban többé nem olvasott újságot, nem hallgatott rádiót, közömbössé vált a világpolitika iránt. Az addig makkegészséges ember ágynak dőlt, annak ellenére, hogy semmi szervi baja nem volt. Menye így írt erről: “Nem lépett fel sem tüdőgyulladás vagy szívbaj. Egyszerűen azt lehet csak mondani, élete gyertyája kialudt.”  Horthy Miklós 89 évesen, 1957. február 9-én halt meg.

Forrás: Rubicon 2007/10

Készülj velem ONLINE az emelt töri érettségire!

Készülj a töri érettségire VIDEÓK SEGÍTSÉGÉVEL!

Kövess a facebookon is, ahol naponta újabb és újabb történelmi érdekességet olvashatsz!