Az ókor 3 megfejthetetlen rejtélye

Atlantisz, a Stonehenge és a frigyláda rejtélye régóta foglalkoztatja a tudósokat és a misztikus válaszok kedvelőit is. De vajon mi a manapság leginkább elfogadott, reális magyarázat ezekre az évezredes rejtélyekre?

A tengerbe süllyedő csodás civilizáció

Atlantisz legendáját Platónnak köszönhetjük. A görög filozófus először a Timaiosz című művében tett említést az athéni történelem egy elfeledett időszakáról, amikor Athén és Atlantisz, a “Héreklész oszlopain túli királyság háborút vívott egymással. Héraklész oszlopain az ókorban a Gibraltári-szoros két partját értették, vagyis Atlantisz valahol az Atlanti-óceánon található Platón szerint. A filozófus arról írt, hogy ez a civilizáció komoly gazdasági és katonai fölénnyel rendelkezett, ám az atlantisziak fejébe szállt a dicsőség, és gőgjük miatt vereséget szenvedtek a jobban szervezett athéni hadsereggel szemben, és nem sokkal ezután természeti katasztrófák sora pusztította el Atlantiszt. A földrengések és szökőár következtében Atlantisz az Atlanti-óceán fenekére süllyedt.

A tudósok többsége kizárólag allegóriaként tekint Platón Atlantiszára. Szerintük a filozófus valójában azt feszegeti, mi lesz Athén jövője, ha a városban eluralkodik a nagyravágyás és a korrupció, és Platón meséjének célja, hogy óva intse honfitársait, vonják le a következtetést Atlantisz sorsából.

Platónon kívül más korabeli források nem tesznek említést Atlantiszról, még Hérodotosz, a “történelem atyja” sem ír róla. Ennek ellenére a későbbi szerzők egy része történelmi tényként utal rá, és ezt a vonalat vitte tovább Ignatius Donnelly is, akinek 1882-ben kiadott Atlantisz, a vízözön előtti világ című műve hatására Atlantisz örökre reflektorfénybe került.

Donnelly azt fejtegette művében, hogy Atlantiszt ugyanaz a vízözön pusztította el, amelyről a Bibliában is olvashatunk. Szerinte a magasan fejlett Atlantisz az ókori civilizáció bölcsője, az árja nép őshazája volt, akik kénytelenek voltak elhagyni őshazájukat, és Írországban hozták létre az übermensch társadalmat.

Innen pedig egyenes volt az út az elsüllyedt civilizációt keresők számára, akik Svéd- és Írország mellett például az Azori-szigeteken, Kubában, a Bahama-szigeteken illetve Szantorinin vélték megtalálni az elsüllyedt várost. A legismertebb és legnépszerűbb elmélet ez utóbbi, hiszen köztudott: az égei-tengeri Théra szigetével épp olyan hatalmas természeti katasztrófa végzett, mint Atlantisszal. A pici bibi ezzel az elmélettel az, hogy Szantorini a Földközi-tengeren és nem az Atlanti-óceánon helyezkedik el…

Nagy valószínűséggel soha nem fogjuk biztosan tudni, hogy Platón atlantiszi beszámolójában mennyi az igazság. Az sem kizárt, hogy az egészet ő találta ki, hogy saját mondanivalójának nagyobb nyomatékot adjon, ami lássuk be, a vártnál jobban sikerült.

Stonehenge

A Salisbury-síkságon álló kőépítményt mindenki ismeri, legalább képről. A 4500 évvel ezelőtt készült kőkör építői sajnos nem hagytak hátra használati utasítást, és csak sejthetjük, hogy mire használták ezt a gigantikus sziklákból álló helyszínt a neolit kor építői. Annyi azonban bizonyos, hogy a sziklakör létrehozásához több generáció gigászi erőfeszítésére volt szükség.

Az építők a környékbeli falvak földművesei közül kerültek ki, és minden bizonnyal rendkívüli szervezőkészséggel áldották meg őket az isteneik, na meg persze kiváló készségeik voltak a kőmegmunkáláshoz. A kősziklák elrendezéséből az is kiderül, hogy magas fokú csillagászati ismeretekkel rendelkeztek. Az azonban bizonyos, hogy nagyon fontos lehetett számukra a hely, hiszen generációk során keresztül épül irdatlan erőbefektetéssel. Három egymást követő építési fázist ismerünk, amelyek összesen 1600 évet ölelnek fel. Máig nem tisztázott, hogyan szállították a helyszínre az egyenként 4-5 tonnás köveket. A legnagyobb kődarabok még az  50 tonna súlyt is elérik.

Az évek során több száz elmélet született azzal kapcsolatban, hogy vajon milyen célokra használták a szent köröket. Egy érdekes, és talán a leginkább reális elmélet Mike Parker Pearson professzor tollából született, aki szerint Stonehenge a környéken egymással rituális kapcsolatban álló neolitikus építmények sorába illeszthető. A rituális táj részét képezi még Durrington Walls, amely Stonehenge-hez hasonlóan az Avon folyó mellékén fekszik, és egykoron mindkettőt kővel kirakott földhányások kötötték össze a folyóval.

Parker professzor szerint a halottak előtt tiszteleghettek a neolit kor népei ezekkel az építményekkel oly módon, hogy átszállították őket az élők világát képviselő Durrington Walls faszerkezeteitől egészen a holtak birodalmát megtestesítő Stonehenge sziklatömbjeihez. A végső útra a folyón került sor. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy Stonehenge sziklatömbjein belül illetve a földsánc külső oldalán több száz sírhelyre bukkantak a kutatók.

Az elveszett frigyláda

Az ókor harmadik nagy rejtélye a zsidók elveszett frigyládája. Köztudott, hogy a zsidók az aranyborítású ládában tartották a tízparancsolat kőtömbjeit, a frigyládát pedig Salamon templomának legszentebb helyén, a Szentek Szentjében őrizték egészen i.e. 586-ig, amikor a babiloniak megostromolták és elpusztították Jeruzsálemet, és vele együtt a Templomot is. Ekkor a frigyláda eltűnt, és hollétéről több feltételezés is kialakult. Vagy a lerombolt templom romjai között veszett, vagy a hódítók zsákmányként magukkal hurcolták Babilonba. A harmadik lehetőség, hogy a zsidóknak még időben sikerült kicsempészni a templomból, és egy titkos helyen elrejtették. Eme titkos helynek a holléte a mai napig heves viták tárgya. Egyesek úgy vélekednek, hogy a Szentek Szentje alatti barlangban őrizték, mások szerint a mai Jordánia területén fekvő Nébó-hegy barlangjaiban ásták el. Bármi is az igazság, annyit tudunk teljes bizonyossággal, hogy fogalmunk sincs, hogy mi történt vele, és semmi bizonyítékunk nincs arra, hogy hol található, ha még egyáltalán megvan.

Létezik egy furcsa alternatív magyarázat is, ami úgy szól, hogy I. Menelik, Salamon és Sába királynőjének gyermeke, Etiópia első zsidó uralkodója magával vitte otthonába. Erről először egy 14. században íródott etióp iratban olvashatunk. Az etióp ortodox egyház bizton állítja, hogy frigyláda jelenleg is az ország területén található, egészen pontosan Axum városában, az Our Mary of Zion nevű templom melletti kápolnában, és központi szerepet tölt be az egyház szertartásaiban. A másolatai rendszeres résztvevői körmeneteknek és egyéb vallásos fesztiváloknak.

A frigyládáról az etiópok azt gondolják, hogy kivételesen erős spirituális erőtérrel rendelkezik, amellyel szemben az átlagember tehetetlen, ezért a vele kapcsolatos teendőket egy, kizárólag erre a célra kiválasztott szerzetes tölti be, aki a beköltözik a kápolnába, és többé azt nem hagyhatja el. Mivel rajta kívül senki nem léphet be a szigorúan őrzött szentélybe, nem bizonyítható, hogy a frigyláda ott van-e.

Ami még a rejtély megoldására reményt ad, hogy a jeruzsálemi Templom-hegyről tudjuk, hogy titkos alagutak léteznek alatta, amelyek egy részét valóban a szóban forgó korszakban alakították ki, így lehetséges, hogy a frigyláda ott lapul. Csakhogy a hegyet az arab-izraeli konfliktusok miatt jelenleg nem lehet kutatni. Ha egyszer mégis lehetőség nyílik majd rá, előfordulhatnak nagy meglepetések…

KATTINTS A LINKRE!

Készülj ONLINE az EMELT TÖRI érettségire!

Készülj VIDEÓK segítségével a KÖZÉP SZINTŰ töri érettségire!

Kövess a facebookon is, ahol naponta újabb és újabb történelmi érdekességet olvashatsz!

Kategória: Történelmi pletykák   Címke: ,

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük