Így nyaraltunk az úttörőtáborokban

A 80-as években minden valamirevaló gyerek eljutott életében legalább egy úttörőtáborba. Ekkor már nem volt olyan erős agymosás, mint a Rákosi-korszakban, és a nyári tábor egyet jelentett számunkra a kirándulással, strandolással, szalonnasütéssel, tábortűz melletti énekléssel.

úttörőtáborok

Forrás:mult-kor.hu

Természetesen azért a propaganda alapelemei megmaradtak. Olyan alapvető szertartásokra gondolok, mint a reggeli torna, sorakozó, jelentéstétel a táborvezetőnek, zászlófelvonás, este ugyanez, csak zászlólevonással, miközben lelkesítő úttörődalokat énekeltünk. A nagyobb táborokban gyakori vendégeink voltak az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet katonák gyerekei. A barátkozás orosz nyelven folyt volna, ha beszéltük volna a nyelvet. Nem tudom, hogy a nyelvoktatásunk színvonalát vagy a mi motivációnkat tükrözte, de a többségünk képtelen volt oroszul társalogni négy-öt évnyi tanulás után.

Az úttörőtáborok koronázatlan királynője természetesen a zánkai úttörőváros volt. Csakugyan városnyi méretű tábor volt, saját vasútállomással, színházteremmel, konferencia központtal, hatalmas étteremmel. Ide elsősorban a jól tanuló, példás úttörőéletet élő diákok jutottak el.

Ilyen képeslapokat küldtünk haza Zánkáról.

zánka

Forrás: egykor.hu

A táborokban ilyen menzákon ettünk:

menza

Forrás:fotok.hu

A puritánabb táborokban pedig így nézett ki az ételosztás:

ételosztás

Forrás: szeretlekmagyarorszag

Így pancsoltunk a Balatonban:

strand

Forrás: balaton retro

Így nézett ki az esti sorakozó:

sorakozó

Forrás: mult-kor

A csendespihenő alatt ezt olvastuk:

úttörőzsebkönyv

Amikor pedig véget ért a tábor, nagy könnyhullatások között búcsúzkodtunk, megígértük, hogy örök barátok maradunk, és írni fogunk egymásnak.

Kategória: Szórakozás   Címke:

Hozzászólások

  • Sándor Gergely szerint:

    Az egészet csak azért tudtuk élvezni, mert még fiatalok voltunk. egy tanár

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük