Budapest

Szőrös hableány, tudós ló és brazil csodapók a Városligetben – mulatságok a Monarchia idején

Vagyoni helyzettől függetlenül, ha a pesti polgár mulatságra vágyott a Monarchia időszakában, kisétált, kikocsizott a Városligetbe. Forgott egyet a körhintán, korcsolyázott, kiállítást látogatott, cirkuszba vagy színházba ment, élvezte a Vurstli sokszínű forgatagát, vagy egyszerűen csak beült egy kedves vendéglőbe, ivott egy jó sört, esetleg megkóstolta Gerbeaud-ék isteni kuglerét, és közben hallgatta, ahogy a kávéház zenekara fújja a keringőt. A Liget város volt a városban, ahol társadalmi hovatartozásra való tekintet nélkül mindenki talált magának mulatságot.

Ezt ették és itták Petőfiék a Pilvax kávéházban

Persze, megtanultuk már általános iskolában, hogy az a bizonyos márciusi forradalom a Pilvax kávéházból indult. De azt soha nem mesélték el nekünk, hogy híres íróink, költőink nem csak politizálni jártak ebbe az intézménybe, hanem enni, inni, biliárdozni, újságot olvasni, sőt voltak, akik annyira sok időt töltöttek a kávéházban, hogy ide címeztették a leveleiket is.

A cselédlányok nyári vasárnapjai Pesten

Szépanyáink ifjú korukban épp úgy buliztak mint mi, csak ők máshogy hívták, és egészen másfajta tevékenységekkel ütötték agyon az időt nyaranta. A pestiek például kijártak a környékbeli zöldövezetbe, korzóztak a langyos nyári melegben, körhintáztak a pesti búcsúkban, iszogattak a kisvendéglőkben. De a szerelmek, flörtök épp úgy szövődtek mint ma, és szépanyáink is pontosan ugyanúgy elandalodtak egy-egy szép szempáron, ahogy azt mi tesszük.

Élet a pesti utcákon

Képzeld el, hogy 1897-et írunk, és egy időgép visszarepített téged a korabeli Pestre! A gép a városháza előtti téren pottyantott le, épp a vásár kellős közepén. Körülötted a kofák nagy hangon kínálják a vajat, túrót, zöldségeket, odébb a virágárusok, káposztások, gombaárusok, kenyeresek kiabálnak utánad. Körülvesz a piac illatorgiája. Ám ahogy továbbsétálsz, beleütközöl a pesti utca jellegzetes alakjaiba, azokba az árusokba, akik házhoz szállítják a termékeiket: a pékinasok, tejesek, aprófa-árusok, és ott vannak még a pesti utca jellegzetes figurái, a házalók is.

Főváros születik

1873-ban Buda, Óbuda és Pest városának egyesülésével Magyarországnak új fővárosa lett. De vajon milyen volt az élet a régi fővárosban? Meddig terjedt a város, hogyan jöttek létre olyan fontos városi "intézmények" mint a vízvezeték, gázvilágítás, csatornázás? Hogyan jött létre a korszak "BKV-ja", az omnibusz-hálózat?

Az első áruházak Pesten

A plázák világában nehéz elképzelni, hogy mekkora változást hozott az emberek életében, amikor a kisboltok és bazárok mellett megjelentek az első áruházak Pesten. A kortársak számára az áruház csillogó-villogó világa a mennyországnak számított, és még azt is feledtette a vásárlókkal, hogy itt nem lehetett többé alkudni, és a frissen vásárolt konfekcióruha a másnapi színházi előadáson visszaköszönhetett a szomszéd páholyból.

Tabán, a legendás, elveszett városrész

A nyár akkor kezdődött Pesten, amikor először vette rá magát a pesti polgár arra, hogy megmássza a Tabán girbe-gurba utcácskáit, és betérjen egy kockás abroszos kiskocsmába egy jó rántott húsra. Majd amikor már jót mulatott, egy kézilámpást hordozó éjjeliőr kísérete mellett ledülöngélhetett a macskaköves utcákon, és hazatérhetett Pestre. Ez a Tabán - sajnos - az 1930-as évek óta nem létezik.

Ezt ette Széchenyi és Petőfi – táplálkozás a reformkorban

Azt gondolhatnánk, hogy a reformkorban még alig volt étkezési kultúra, és eleink a pörköltön és a gulyáson kívül mást nem is ettek. Pedig a korabeli szakácskönyveket fellapozva kiderül, hogy igen változatosan táplálkoztak, és az előkelőink étlapján a vadhúsokon kívül olyan különlegességek is szerepeltek mint békák, rákok és csigák. És egy-egy kiadós ebéd után pedig még a legszegényebbek is elkortyolták a kávéjukat, a gazdagabbak elnyaltak egy-egy gombóc "fagyost".

Séta a reformkori Pesten

Poros, kövezetlen utcák, éjszaka alig pislákoló közvilágítás, zaj, bűz és hatalmas tömeg. A rakparton klasszicista paloták, épülő Lánchíd, Nemzeti Múzeum, újjáépülő, szépülő város. Mindkét leírás jól jellemzi a reformkori Pest-Budát. Gyere, sétáljunk egyet Petőfi és Széchenyi városában, és szagoljunk bele a fővárosi életbe!

Rég elfeledett budapesti szakmák

A régi, XX. század eleji Budapestnek voltak figurái, akik olyan szakmát űztek, amelyeket mára már rég elfeledtünk. Ki emlékszik már a jegesre, a kintornásokra vagy a pucceros asszonyokra? Munkájukat átvették a gépek, emlékük legfeljebb a könyvek lapjain él.